6
Sabat yae fek tére mo i konap kar
1 Jisas ankwap Sabat yae fek mao éréképá yárak i konámp arop éréképea witráp yopwar meaok tukupria maok, am arop fárákapao mwae touwe nánko, wit kánánkáprá yae fek kokwarrá fépérrá tukup.
2 Aenapo maok, tá Farisi fákáreao sérrá, “Sabat yae fek lo kákánk i konap ankank te, yumo apaerá tak rape?”
3 Jisas maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Wokwaek Devit ntia maomp arop fárákapaoi nap kar buk fek yak námp te yumo nke mori kwapono?
4 Am ke fek Devit ntia maomp arop fárákap mwae touweria, Devit Kwaromp nap mek youmpea Kwarén sánknap pan aropao fár mono, pris fákáreao saráp fári konap pan wuriman mao fária, náráp arop fárákapan nénkánko fáriapono.”
5 Aerá séria maok, warko Jisas am fárákapan sérrá, “Aropamp Táráp te Sabat yae poukwap námpara, mao námoku ‘Apae kip’rá fwap sénaenámpono.”
Jisas Sabat fek arop yae fwapi papámp kar
Matyu 12:9-14; Mak 3:1-6
6 Jisas ankwap Sabat fek lotu nap mek akwapea koumteouráp aropan kar yénkrá farákáp. Aenko maok, arop ankwap yae-párák mwaek yae yonkwae yak námp am arop ou mek yak.
7 Aenánko maok, lo yénkrá farákáp konap arop fákáre ntia Farisi fákáre Jisas Sabat fek arop yae fwapi pap te mokopon nke mwar ritea sánánkar yépékrá tankápria, man kot mwanap mwae oupourounk.
8 Tá Jisas am fárákapamp nɨnɨk mek wae méritea am yae yonkwae yaknámp aropan sérrá, “Amo fárámprá kuk mapek fokopeyakae!” Aeránko maok, am arop fárámpea koropea fokopeyak.
9 Tá Jisas am fárákapan sérrá, “Ono yumwan turunk rae: Lo te Sabat fek nomwan ‘Apaenk’rá sénámpon? Ae te Sabat fek arop ankwapan yaewour mwanámp ni, ankwapan kwatae pap mwanámp nie? Ae te nomo aropan yaewourianánko yiki yak naenámp ni, porokwapá pap mwanámp nie?”
10 Aeria am mek tankápnap aropan énounkouprá akwapria am yae kwataeráp aropan sérrá, “Waráp yae kor ékékérae.” Aerá séránko maok, am arop wae takánko, maomp yae kor wae warko kwapwe kare.
11 Tá am fárákap am nkea, yonkwae pwarámp tokwaeria námoku kok sérarrá, “Jisasén te apae mokop mwanámpon?”
Jisas ‘Éntér-sámpramp arop éréképá yárak nanamp’ ria nánkárápámp kar
Matyu 10:1-4; Mak 3:13-19
12 Am ke fek Jisas Kwarén kar toropwap naeria faonkwek akwap. Am kumuruk ponankor mao Kwarén kar toropwaprá yakámp te akwapea wakor.
13 Koumounek yámar aok nánko éréképá yárak i konámp aropan ‘Koropenk’ ria wumwi. Aenánko, am fárákap wae korop napo maok, náráp tére mwanap arop éntér-sámpramp farákápea pwarará, mao am fárákapan ‘Aposel’ e tokoprá kák.
14 Arop ankwapamp e te Saimon (Jisas man ankwap e tákaprá ‘Pita’rá sér) ntia maomp nánaenáp Andru. Ankwap te Jems, tá maomp nánaenáp Jon. Ankwap te Filip, ankwap te Bartolomyu,
15 ankwap te Matyu, ankwap te Tomas, ankwap te Alfiusomp táráp Jems, tá Saimon, Selot Pati mekamp arop,
16 tá Jemsomp táráp Judas, tá Judas Iskariot, wakmwaek Jisasén outɨri naenámp arop.
Jisas kápae kare arop fwapokwaprá kákámp kar
Matyu 4:23-25
17 Jisas faonkwek pwarará, maomp éréképá yárak i konámp aropént pɨkia apár émpi fek náráp éréképá yárak i konámp kápae kare aropént yakápapo, kápae kare arop distrik Judia mek, ntia taun Jerusalem mekamp koumteouráp arop, tá solwara fikamp taun Tair ntia Saidon mekamp arop fárákapao kuri yakáp.
18 Am arop fárákap te Jisasomp kar waria, tá Jisas náráp touwe fwapokwapanoria koropap. Tá kápae kare arop kwatae-aropao maomp pourou sokoro napo, Jisas am kwatae-arop yérépeanoria korop. Aenapo, Jisaso am koropnap aropan ponankor fwapokwapimpono.
19 Jisasomp pourou meknámp kárákáre akwapria arop ponankoramp touwe fwapokwaprá kák námpara, kápae kare koumteouráp arop párák Jisasomp pourouk pap mwaria maonámpok tukup napon.
Ém naenámp ntia warákár naenámp kar
Matyu 5:1-12
20 Jisaso náráp éréképea yáraknámp aropan énounkoupia sérrá,
“Yumo ankank monap arop fárákap, Kwaro yumwan ourour sánk naenámpon. Am ourour te ará: Kwaro náráp firáp taokeyak námp te yirápono.
21 Yumo yae-porokwenap arop, Kwaro yumwan ourour sánk naenámpon. Am ourour te ará: Nánkár wakmwaek yumo fwap fária yare mwarea napon.
Yumo arop oukoumwan éménkrá yakáp nap te, Kwaro yumwan ourour sánk naenámpon. Am ourour te ará: Nánkár wakmwaek yumo fwap amomoránk mwarea napon.
22 Yumo Aropamp Tárápamp weaok tukup napo, yumwan arop nkea kokwarokrá yumwan younkwe sánkria yumwan wouroumprá, ‘Yumo te kwatae mwaek paokopnap arop’rá sérar napo, Kwaro yumwan ourour sánk naenámpon.
23 Am arop fárákap yumwan tak napo te, yumo fwapono warákárriaka yonkwae kárámp kip. Am te apaeria námpanáp, yumo nopok sámp mwanap ankank tokwae te yámar mek tank námpon. Wokwaek maomp appeyaenápo kor profet fákáreran takiap táman napono.
24 Aeno yumo ankank kápaeráp arop, yumo te mér kip: Oukoumwan te yumo yonkwae kárámpnap kwapwe kare ankank wae sámp napon.
25 Tá yumo arop oukoumwan fɨr tokwae fépérrá yare nap te, yumo te mér kip: Wakmwaek te yumo mwae touwe mwanapon.
Tá yumo arop oukoumwan amomoránk nap te, yumo te mér kip: Wakmwaek te yumo éménkrá émti pɨk mwanapon.
26 Tá kápae kare arop yiráp e sámpá sakap napo te, yumo am wa nap kwamp te mér kip: Wokwaek maomp appeyaenápo kuri kwekár sérar i konap profetomp eran kor takrá sámpá sakapiapon.”
Yopornap aropan nouroup mwanap kar
Matyu 5:38-48
27 Tá Jisaso ankwap kar yénkrá sérrá, “Yumo onomp kar wanap arop yumwan sér rae: Yumo te ankár yumwan yopornap aropan nouroup kip. Arop yumwan yopor napo te, yumo man yaewour kip.
28 Tá arop yumwan sámpá yampourou napo te, nopok yumo man kwapwe kare kar sériaka, yaewour kip. Yumwan touwe sánk napo te, yumo ‘Am fárákapan yaewourampo’rá Kwarén sér kip.
29 Tá arop ankwapao amwan wapra kor fek porokwap nánko te, warko ankwap mwaek wapra kor sámp-arákarrá, maonámp mwaek sánkampo. Tá aropao waráp saket worokwap naerianánko te, waráp siot méntér worokwapantánoria taokor kwapono.
30 Tá arop ankwapao, námwan ankank sápae nánko te, ankár man sánkamp. Arop waráp ankank pwarokwap nánko te, ‘Am ankank arákarrá sápae’ ria kárákáre fek séri kwapono.
31 Arop námwan yaewouranáponoria nɨnɨk i konapnámp taknámp, yumo kuri arop ankwapan tak kip.
32 Táte yumo arop yumwan warákár konap aropan warákár nap te, waeman nopok sámp nap wae támaono. Kwaromp firáp monap aropao kuri námwan warákár konap aropan nopok warákár konapono.
33 Yumwan yaewour i konap aropan saráp yaewourap te, am fek waeman nopok sámp nap wae támaono. Kwaromp firáp monap aropao kuri tak i konapono.
34 Tá yumo arop nopok kuri sáp naenámp nɨnɨkria ankank sánk nap te, waeman nopok sámp nap wae támaono. Tá Kwaromp firáp monap aropao kuri takrá ankank nonopok i konapono.
35 Ae konapara, yumo ankwap nɨnɨk sámpenke. Yumwan yopornap aropan nouroupria, man yaewour kip. Yumo ankár ankank monap aropan ankank nénkria, nopok kuri sáp naenámponoria nɨnɨki kwapono. Yumo am tak nap te, nánkár wakmwaek ankank tokwae sámpria, narekamp Kwar Tokwaeramp tárápu yakáp mwanapon. Mao te námwan ‘Aesio’rá sér monap aropan aropompria, kwatae nɨnɨkráp aropan kuri aropomp i konámpon.
36 Yiráp Naropwaro ponankor aropan yonkwae touwe konámpnámp taknámp, yumo kuri am fárákapan yonkwae touwe kip.”
‘Yumo arop ankwapan koti kwapono’rá sénámp kar
Matyu 7:1-5
37 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo te arop ankwapao kwatae nɨnɨk námpan yurukupia ‘Mao te kwatae námp’ ria wouroumprá séri kwapono. Nopok Kwaro yumwan kuri yurukupia ‘Kwatae nap’rá sénaeane. Tá yumo arop kwatae nɨnɨk námpan yumo man, yaomwi mek pɨk nanaponoria far-pwar kwapono. Yumo tak napo te, Kwaro yumwan kor yaomwi mek far-pwar naeane. Yumo yumwan kwatae nap arop ankwap fárákapamp kwatae nɨnɨk wampwenoria pwar napo maok, nopok Kwaro yiráp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámpon.
38 Tá yumo ankwap aropan ankár ankank nénk napo, nopok yumwan kor Kwaro ankank nénk naenámpon. Mao nopok kámákarrá kápae kare nénkria top-pwarámpea panánkarrá warko top kare fek tankrá top koupouriaka kwarákár námp yumwan nénk naenámpon. Yumo arop mokope puri fek nénk nap te, Kwaro nopok yumwan take pourouráp nénk naenámpon.”
39 Aerá séria pwarará maok, Jisaso arop fárákapan wounáp kar ankwapan kor farákáp: “Ae te yi néneráp arop te arop ankwap yi nénenámpan fwap mwae kup yénképrá akwap naenámp nie? Mono. Takria te am yawor énénkér me mek pɨk nenepe.
40 Tá oukoumwan skulnámp arop te maomp tisan kámákár akwap mo i konámpono. Nánkárap skulia pwatea maok, táte wae maomp tisa niamp take popwar yak konámpon.”
41 Táte Jisas wounáp kar ankwap arakrá sér: “Amo apaeritea waráp ankwapwarápomp yi mek tɨri kánanke tank námp táman énounkoupria amokuráp yi mek tanknámp yao kárakére tokwae nke mo rape?
42 Amo mokopia waráp ankwapnápén sérrá, ‘Onomp nouroup o! Ono waráp yi mek tɨri kánanke tank námp sámp-sɨnae’rá sénapan maok, amokuráp yi mek yao kárakére tokwae tank námp te nke mo rape? Amo tak nap te, yiráp kar te yiráp nɨnɨként ankár pourouráp mono! Manmékɨr te amokuráp yi mekamp yao kárakére tokwae tank námp am sámpea sɨtea maok, amo fwap énounkoup karia waráp nouroupomp yi mekamp tɨri kánanke sámp-sɨnanapon.”
‘Kwatae yao te ki kwatae tank námp’rá sénámp kar
Matyu 7:16-20; 12:33-35
43 Jisas warko wounáp kar ankwap arakrá sér, “Kwapwe kare yao te kwatae yao ki tank mo i konámpono. Tá taknámp kwatae yao te kwapwe kare yao ki tank mo i konámpon.
44 Arop am yao ki tank námp táman wuri nkea maok, aráte am yao fekamponorá nɨnɨk i konapon. Arop kwantaeki kánánkapea fár mwaria te, wiráp paok aopwe fekamp tukupá kánánkapea fár mo i konapon. Tá wain ki te yao pwae mekamp wiráp yao yowe fek tank mo i konámpono.
45 Táte taknámp kwapwe kare arop te maomp nɨnɨk mek kápae kare kwapwe kare nɨnɨk mwari yak námpara, maomp táp meknámp kor kwapwe kare nɨnɨk fekamp karan saráp sér i konámpon. Aeno kwataenámp arop te maomp nɨnɨk mek kápae kare kwatae nɨnɨk mwari yak námpara, am fekamp kar kwataeran saráp sérar i konámpon. Apae nɨnɨk maomp nɨnɨk mek top koupouri yak námp te, am táman top korao érik sér i konámpono.”
Nap ti konap wounáp kar
Matyu 7:24-27
46 Jisas sérrá, “Yumo apaerá onan ‘Tokwae Kar! Tokwae Kar!’rá sénapao, yumo onomp karwaok mo rape?
47 Táte arop ankárankamp ononampok koropea onomp kar wawia mántwaok námp te, maonámp táman yumo nkea nɨnɨkenkria yénkép nanampon.
48 Am aropamp nɨnɨk te nɨnɨk kwapweráp arop ankwapao nap ti naerianámp niampon. Manénkɨr te apár me yokoroprá pɨkia mek karaok oumpwar sɨrarea oumpwar fi mek yumwi épéria fampea kárákáre pwate nánko, nap am fek yak. Aenánko, wakmwaek warákam námp fek ént ntenk tokwae koropria nap tuk-sɨnaerianánko, nap fwap tukur mo, kárákáre yak konámpon. Am te apaeritea námpanápe, am aropao nap kwapwe kare ti tenámpara námpon.
49 Aeno arop onomp kar wawia mántwaok mo námp te, arop ankwap nɨnɨk kwapwe mo námpao, nap ti naerianámp niampon. Mao oumpwar fi mek te yumwi fémpér mo yakrá, kwar mwar fémpéri tenánko, wakmwaek warákam nánko éntenk tokwae koropria am nap tuk-sɨnánko, nap panánkár nánko, kwatae akwap konámp niampono.”