12
‘Sabat yae fek tére kwapono’rá sénap kar
1 Wakmwaek ankwap Sabat yae fek Jisas witráp yopwar mekmwaek náráp éréképá yárak i konámp arop éréképea akwap. Aenánko am fárákapao yae porokwe nánko, wit kánánkáprá yɨpi kokwarrá fépérrá tukup.
2 Aenapo, Farisi fákáre am táman nkea Jisasén sérrá, “Amo nkeae! Waráp éréképá yárak i konap arop fárákap nko, Sabat yae fek lo kákánk konap ankank te tak napon.”
3 Aerá sénapo maok, Jisas nopok am fárákapan sérrá, “Ae te yumo Devitoimp kar Kwaromp Buk fek yak námp te nke mák napon? Ono sénamp te am ke fek Devit ntia maomp arop fárákap yae porokwe nánko,
4 Kwaromp lotu nap mek yinkea Kwarén ofa sánknap pan fáriapono. Am pan te fouara, arop fár mono. Pris fákárerao saráp fári konapan niapon.
5 Ae te yumo am kar lo fek yak námpan kor nke mori kwapono? Pris fákáre Sabat yae fek lotu nap tokwae mek lo kwe-pwararea tére napan maok, am fek te kwatae nɨnɨk yak mono.
6 Ono yumwan sénampon, mapek yak námp te támao lotu nap tokwaeran kwe-pwar námpon.
7 Kwaro sérrá, ‘Ono te ofa fek warákár mono. Ono te ankwapan aropompan saráp warákár nampon.’ Aeno táte yumo am mek yaknámp kar fwapia mér nap kwamp te, arop kwatae nɨnɨk mo, fwapnap aropan, kwatae nɨnɨk naprá yurukup mo mwanapono.
8 Am te apae riteanápe, Aropamp Táráp mao námoku Sabat yaeran kor poukwap konámpono.”
Jisas Sabat yae fek arop yae kwataenámp fwapi papámp kar
Mak 3:1-6; Luk 6:6-11
9 Takia Jisas am fek pwarará akwapea, ankwap taun mekia am fárákapamp lotu nap mek akwap.
10 Aenánko maok, am mek yaknámp arop ankárankamp maomp yae te yonkwae yak. Aenánko maok, arop ankwap fárákap Jisasén kot mwanámpria, mokopon nke mwar ritea man turunkrá, “Ae te nomo fwap Sabat yae fek touwenámp arop fwapi pap mwanámp ni mo nie?”
11 Aerapo maok, nopok Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo ou mekamp arop ankwap náráp sipsip Sabat yae fek apár me mek pɨká yak nánko te, mao fwap náráp sipsip warko ka-pap konámp te yumo wae mér napon.
12 Aeno arop te sipsipan kámákár akwap námpon. Aenámpara, nomo fwap Sabat yae fek arop ankwapan yaewour mwanámpon.”
13 Aerá séria pwarará am aropan sérrá, “Waráp yae kor ékékérae.” Aeránko maok, am arop wae náráp yae kor ékékér nánko, maomp yae kor wae kwapwe kareria ankwapmwaek yae kor niampi yak.
14 Aenánko, Farisi fákáre am nkea, lotu nap pwarará tukupea koupoukarrá tankáprá Jisasén sámp-wouroump mwaria kar sérar.
‘Jisas te Kwaromp tére arop kareno’rá sénámp kar
15 Jisaso am Farisi fákáre námwan kwatae pap mwarianap nɨnɨk wae méria am taun pwarará akwap. Aenánko kápae kare koumteouráp arop maomp wakmwaek tukup napo, mao touwenap arop ponankor fwapokwaprá kák.
16 Aeria maok, am fárákapan sérrá, “Yumo onan, mao tére námponorá arop ankwap fárákapao wa nap fek érik séri kwapono.”
17 Aenánko maok, am kar te wokwaek Kwaro profet Aisaiamp táp feknámp sérimp kar wae méntér pwi námpono. Aisaia arakrá sér,
18 “Mámáte onomp tére aropan
ono wae nánapi pwara nampon.
Ono man warákár tokwaeria
ono te man yonkwae kárámp nampon.
Onomp Spirit maomp pourou mek pap nanko
mao yae-párák kare nɨnɨk fekamp kar
ankwap fi mekamp arop fárákapan
farákáp naenámpon.
19 Mao te arop yopor kar sér mo,
kar tokwae tékén sér mo.
Mao koupoukour konap mwaek érik fokopeyakrá
wumwi kar fek kar farákáp mono.
20 Kaeak nunuri yak námp te,
am te ponankor tákár mono.
Táte kárákáre monámp lam mekamp wik
yurunk kánanke kwarok námp te
ponankor torokwari pap mono.
Mao fwap térerá yakrá akwapea
yae-párák kare nɨnɨk pwi yak námp naenámpon.
21 Táte kápae kare ankwap fi mekamp arop
man méria, man yépékrá yakáp mwanapon.”
‘Jisas te Belsebulomp kárákáre fek tére námp’rá sénap kar
Mak 3:20-30; Luk 11:14-23
22 Am ke fek táman arop fárákapao arop ankárankamp kwatae-arop noumpoukoupá yak námp Jisasnámpok warámpá korop. Mao te yi ntia top kour aompi yak. Aenánko Jisas man fwapi pap nánko, mao wae kar séria yi fwap nke.
23 Aenánko kápae kare koumteouráp arop nkea kokorokoria sérrá, “Ae te mámá arop te Devitomp fekamp táráp ni mo nie?”
24 Aenapan maok, tá Farisi fákáre am wawia sérrá, “Am arop te Belsebul kwatae-arop fákáre taokeyak námp maomp kárákáre fek kwatae-arop yéréperá kérép námpono.”
25 Aerapan maok, Jisas am fárákapamp nɨnɨk mek wae méria am fárákapan sérrá, “Ankárankamp firáp arop taokeyakáp nap mekamp kuk pɨrékarea yorowar napo te, am fi te mokopia kárákáre yak naenámpon? Waeman kwatae akwap naenámpon. Táte ankárankamp némpoukamp arop, tá ankárankamp nap mekamp arop kuk pɨrékarea yorowar nánko te, am némp ntia am nap mekamp arop te fwapi yakáp mono.
26 Aeno táte Satan kok námoku yorowar nánko te, am Satanomp fi te waeman pɨpɨrɨkɨri akwap naerámpon. Aenámpara, mao náráp firáp taokeyak konámp te mokopia kárákáre yak naenámpanáp?
27 Táte kare, Belsebul onan yaewour nánko, ono kwatae-arop yéréperá kérép nampan nánko te, wa yiráp arop fárákapan yaewouránko kwatae-arop yéréperá kérép konapon? Aenámpara yumokunap fi támao maok warko yumwan yurukup námpon.
28 Aeno táte yumo nke napo, Kwaromp Yiki Kor Spiritao onan yaewouránko, ono kwatae-arop yéréperá kérép nanko te, yumo táman nkea, Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp te yumo nke nap fek wae ék námp, ará mér kipo.
29 Mokopia aropao ankwap kárákáre kor aropamp nap mek akwapea maomp ankank ti naenámpon? Mao tak naeria te, manénkɨr akwapea am kárákáre kor arop sámpea, paok fek yarokwapea pátea maok, mao fwap nap mek paprará am mek tankápnámp ankank fwap ti naenámpon.
30 Táte arop onomp nouroup mo námp te onomp yopor aropono. Arop onont ankára mek koumteouráp aropan koupoukour mo námp te, mao am fárákapan ti-yérépe nánko, pɨrɨkɨmp konapon.
31 Aeria ono yumwan sénampon, ‘Kwar te koumteouráp arop fárákapao kwatae nɨnɨk ntia man wouroump sénap fwap tirá épér naenámpon. Aeno arop Kwaromp Yiki Kor Spiritan wouroump sénap fekamp kwatae nɨnɨk te tirá épér mono.
32 Arop fárákapao Aropamp Tárápan kar kwatae sénap fekamp kwatae nɨnɨk te fwap tirá épér i konámpon. Aeno Kwaromp Yiki Kor Spiritan kar kwatae sénap te, Kwaro am fekamp kwatae nɨnɨk tirá épér mo nánko, oukoumwan taki yak, nánkár kor ankár taki yak naenámpon.”
Aropamp nɨnɨk mek yak námp maomp karao érik yénképnámp kar
33 Tá Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Kwapwe kare yao te kirao kor kwapwe kare ki tank námpon. Táte kwatae yao te, kirao kor kwatae ki tank námpon. Arop fárákap, kwapwe kare yao ni, kwatae yao nierá mér mwaria te kiran saráp nkea mér i konapon.
34 Yumo kwatae kare arop tákam-ti kwatae niamp te, yumo mokopia kwapwe kare karan sér mwanapon? Arop nɨnɨk mek kwatae nkwakwe make nɨnɨk yak námp te, am támao maomp táp meknámp am takeniamp kar sérar i konámpon.
35 Kwapwe kare arop te maomp nɨnɨk mek kápae kare kwapwe kare nɨnɨk mwar yak námpara, maomp táp meknámp kor kwapwe kare nɨnɨk fekamp karan saráp sérar i konámpon. Arop kwatae te maomp nɨnɨk mek kápae kare nɨnɨk kwatae yak námpara, am kwatae nɨnɨk táman saráp sérar i konámpon.
36 Aeno ono yumwan sénampon: Kwaro arop kot naenámp yae tokwae fek te, koumteouráp aropan yumo ponankor kar kwatae-námp nɨk mo, kwaporok sérar i konap, am fek yurukup nae-námpon.
37 Amoku waráp sénap kar táman Kwaro yurukupia, amwan ‘Kwapwe kare arop’rá sér, tá ‘Amo kwatae arop’rá sénaenámpon.”
‘Jisas kárákáre yénképano’ ria sériap kar
Mak 8:11-12; Luk 11:29-32
38 Aenánko am ke fek táman lo yénkrá farákáp konap arop ntia Farisi fákáre Jisasén sérrá, “Tisa, yino amo Kwaromp kárákáre yénkép napo, nke mwaro.”
39 Tá nopok Jisas am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Mámá ke fekamp koumteouráp arop fákáre te Kwarén pwarnap koumteouráp arop kwataerao ‘Kwaromp kárákáre nke mwar’rá sénapono. Táte ono am fárákapan Kwaromp kárákáre fwap yénkép nanampan maok, am fek te profet Jonanimp Kwaromp kárákáreran saráp yénkép nanampono.
40 Wokwaek kar Jona te éntékam tokwaeramp yare mek yámar yinɨnk, kumur yinɨnki yakámpon. Aeno Aropamp Tárápao kor kwar mek yámar yinɨnk, kumur yinɨnki yak naenámpon.
41 Wokwaek kar Ninive mekamp arop fákáre waeman Jona Kwaromp kar farákáp nánko wawia kwatae nɨnɨk pwar napon. Aeno mapek yaknámp arop ankwap te Jonan kámákár akwap námpan maok, yumo maomp kar younkwek sɨnapon. Aenapara, nánkár Kwaro koumteouráp arop fárákapan yurukup námp fek, Ninive mekamp arop fákáre Kwaro arop ponankor yurukup námp fek foukouri yakáprá yumoinap kwatae nɨnɨk érik farákáp mwanapono.
42 Wokwaek kar yae-mánkwan mwaek panek yaknámp kwin te apár faek karaok yak námpao maok, Solomono kwapwe kare yonkwae kour kar farákáp nánko, wa naeria koropámpon. Aeno mapek yaknámp arop ankwap te, Solomonén kámákár akwap námpan maok, yumo maomp kar younkwek sɨnapon. Aenapara, nánkár Kwaro koumteouráp aropan yurukup námp fek yae-mánkwan mwaek panek yaknámp Kwin am mek fokopeyakria, mámá ke fekamp koumteouráp aropamp kwatae nɨnɨk érik sérar naenámpon.”
Kwatae-arop warko arákarrá koropnámp kar
Luk 11:24-26
43 Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Aeno táte kwatae-arop arop ankwapan pwarará te, akwapea ént yak monámp apár mekmwaek yárak. Yárakria, am mek anepér sámp naenámp nap oupourounk námpao maok, mao nke mono.
44 Aeria maok, mao sérrá, ‘Wampweno. Ono manénkɨr yakea koropnamp nap mek akwap nae’ ria koropea nke nánko, am nap te tɨri farákápea fwapokwapia pwate napo, am nap te kwaporok yak.
45 Aenánko te, mao warko akwapea ankwap fákánek kwatae-arop maomp kwatae nɨnɨkan kámákár námp éréképá koropea am nap mek tukupea yakáp. Wokwaek am arop te maomp pourouk kwatae-arop yak nánko, kwatae yakámpao maok, oukoumwan te warko ankár porok kwatae kare yak námpon. Tá taknámp oukoumwan mámá ke fekamp koumteouráp arop fárákapao kor, takeniamp arop yakáp mwarea napon.”
Jisasomp éntupwar ntia nánaeounáp fákáre koropnap kar
Mak 3:31-35; Luk 8:19-21
46 Jisas koumteouráp aropan am kar farákáprá yak nánko, maomp éntupwar ntia nánaeounáp koropea oumpwik furuk yakápria Jisasént kar sér mwaria.
47 Aenapo, arop ankwapao Jisasén sérrá, “Amo wawae! Waráp éntupwar ntia waráp nánaeounáp mámá amont kar sér mwaria koropá ek yakáp nape.”
48 Táte Jisaso nopok am aropamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Onomp éntupwar te wanono? Onomp nánae te wanono?”
49 Aeria námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan yae kurépi fokoprá arakrá sér, “Amo nkeae! Onomp éntupwar ntia onomp nánaeou te mámá fárákapono.
50 Arop onomp yámar mek yaknámp Naropwaromp nɨnɨkaok akwap námp te, támao maok onomp nánae, onomp antáp, onomp éntupwarono.”