Morroal Bóktan Yesunkwata
Luk
Ne Bóktan Wialómórr
Ngaensingül Bóktan
Ini Peba Nótó Wialómórr
Luk wa Zu pam koke yarilürr. Wa dokta yarilürr akó wa Grrik bóktan akó bókam tumtum wirri umul yarilürr. Wa ⌊apostol⌋ Polón gódam yarilürr akó ngibürr tonarr wankü wamlórr Morroal Bóktan büdrratóm bwób-bwób (Apostolab Tórrmen 16:10-17, 20:5–21:17).
Luk aprrapórr tóba peba wialómórr, wa Rrom wirri basirrdü nóma yarilürr, ngibürr tonarr we pail aodó 60 akó 80, Kerrison amtómól kakóm.
Lukün Zitülkus Ini Peba Wialómóm
Luk ini peba darrü pamankü wialómórr, ngi Tiopilus. Ini pam aprrapórr wirri Rrom singüldü balngomól pam yarilürr. Lukün ubi igó yarilürr, Tiopilus umul ki ipüde Yesun póepankwata kakalande. Akó oya ubi ta igó yarilürr, blaman bwób-bwób pamkolpama, ⌊Zu pamkolpam⌋ akó Zu-koke nidi kwarilürr, amkoman póep ki umul bairre Yesu Kerriso nótó yarilürr. Oya ubi igó yarilürr, i umul ki bairre Yesun tórrmen tulmil akó umulbain bóktan. Oya ubi ta igó yarilürr, i umul ki bairre wagó, Yesu ia tamórr blaman pamkolpam zid bainüm oya amkoman nidi angundako.
Luk Larókwata Wialómórr
Ini pebadó Luk wibalómórr Yesu ne poko bóktanórr akó ne kla tómbapónórr pamkolpam tangbamtinüm umul apadóm God ibü ia zid bainda tibiób kolae tonarrdógab. Luk Yesun arrólankwata wialómórr, tai ene tonarrdógab Yesu amtómól küsil yarilürr, kókó wa kwitüdü alkomólórr. Ini póepa bómtyanda Yesu wa ene ⌊Kerriso⌋ yarilürr, God noan ki zirrsapóne tóba ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ngarkwatódó.
Luk ta wialómórr wa, Yesu wa Pamkolpamab Olom yarilürr. Wa nüzazilóp Yesu azid akó elklaza-koke pamkolpam ia tangbamtin yarilürr, akó wa ok nyónónóp, ngibürr pamkolpama nibiób alzizi zomalórr. Wa pamkolpamab azid dólóng nyónónóp, ibü kolae tonarr barrgolórr, akó ibü nüzazilóp Godón Kingzan Balngomólankwata.
Luk wialómórr Yesu ia nurrótókórr, ia türsümülürr büdüldügab, akó ia okaka tübyónürr abün pamkolpamdó. Solkwat God oya kwitüdügab we sipadórr.
Lukün ⌊wirri gyagüpitótók⌋ we kla yarilürr wagó, Morroal Bóktan Yesunkwata blaman isabkü, Zu pamkolpam akó Zu-koke nidipko, kolae tonarr pamkolpam akó dümdüm nidi ngyabendako, elklaza babul nibióbko akó abün elklaza nibióbko.
Ini Peban Bóktan Zono Módógako:
A. Lukün zitülkus ini peba wialómóm 1:1-4
B. Zon Baptaes Bain Pam akó Yesun amtómól akó dódórr bain 1:5–2:52
C. Zon Baptaes Bain Pama kwat alótórr 3:1-20
D. Zon Yesun baptaes yónürr akó satania Yesun kolae tonarr tónggapónóm alngomólóm kain yarilürr 3:21–4:13
E. Yesun zaget panzedó Galili prrobinsdü 4:14–9:50
F. Yesu Galili prrobinsdügab wamórr ama Zerrusalem 9:51–19:27
G. Dómdóm udaidü Zerrusalemóm akó minggüpanandó 19:28–21:38
I. Yesun amigóp akó büdülümpükü emkólóp 22:1–23:56
H. God Yesun irsümülürr büdüldügab akó Yesu okaka tübyónürr pamkolpamdó akó kwitüdü kasilürr 24:1-53
1
Lukün Zitülkus Ini Peba Wialómóm
1 Wirri Pam Tiopilus,
Abün pama tibiób arüng angrin kwarilürr bóktan wibalómóm, ne elklaza küppükü bainónóp mibüka, 2 ngibürrazan kibü ne poko tüzazilnónóp, i tibióbnüm ilküpi ne elklaza nósenónóp bwób zitüldügab, akó Godón bóktan nidi büdrratnónóp pamkolpamdó. 3 Ka küób ta tai kuri mumyamla Yesun ene póepa ne bókyanórr, da ka küób igó gyagüpi wama, ka dümdüm wialómdóla marünkü, Tiopilus, 4 marü tai umulüm amkoman bóktan, marü ngibürra ne kla umul myónónóp.
⌊Anerrua⌋ Bóktanórr Wagó, Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pama Sab Tómtómóle
5 Errod king nóma yarilürr Zudia Prrobinsankü, darrü ⌊prrist⌋ asi yarilürr, ngi Zekarraea, Abaezan prristab kobodógabi. Oya kol Elizabet wa ta Erronón zitüldügab katókórr.*Erron Isrrael isab ngaen-gógópan prrist wató yarilürr (Bazeb Tonarr 28:1-3). Oya olmalbobatal ta sab prrist koralórr. Wa Mosesón naret yarilürr (Bazeb Tonarr 7:1).1 Krronikol 24:10 6 I nizana dümdüm ngyabenórri Godón ilküpdü, akó i ⌊Lodón⌋ blaman gida bóktan poko akó mamoan bóktan karrkukus amorran namülnürri. 7 A ibü ma olmal babul kwarilürr, zitülkus Elizabet olmal balngón-koke kol warilürr. Akó i ta tib tai epep myang bain namülnürri.
8 Darrpan ngürr, Zekarraean prristab kobo zagetódó nóma yarilürr, Zekarraea tóba zaget tónggapón yarilürr ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋. 9 Prristab gida ngarkwatódó ngi amkün kla nóma aman kwarilürr asenóm Lodón Gyabi Müótüdü morroal ilang buru nótó ki angan yarile ⌊altadó⌋, da Zekarraean ngia tubrranórr. 10 Wazan ene ilang buru angan yarilürr, blaman pamkolpama dakla tóre kwarilürr pulkakak.†Wata prrist ok nyónónóp Godón Gyabi Müot kugupiandó barrbünüm. Popa pamkolpam wata pulkakak ola koralórr, kal akólórrón pul basirrdü.
11 Darrü Lodón anerrua tóba ugón okaka tübyónürr Zekarraeaka. Ene anerrua alta tutul kwata zamngól yarilürr, ene morroal ilang buru ne bóngan kwarilürr. 12 Zekarraea ene anerru nóma esenórr, wa karibóka-koke arrkürrürr akó dakla guma ipadórr. 13 Ene anerrua Zekarraeanbóka wagó, “Ma gumgu, Zekarraea! God marü tóre arrkrru yarilürr olomóm. Elizabet marü kola sab siman olom esene marünkü, da sab Zon ngi ngyesilke. 14 Ma sab bagürwóm namulo oyame. Akó abün pamkolpam sab bagürwóm kwarile, wa sab nóma tómtómóle. 15 Wa sab wirri pam yarile Godón ilküpdü. Wa sab waen koke ki enólón akó ia ngyepam. Oya amtómól küsil nóma yarile, oya büb sab Godón Samua gwarrarrón yarile.Bótang Peba 6:3 16 Wa sab abün Isrrael pamkolpam sakone Lodka, tibiób God. 17 Zon sab Lodón singül kwata wame. Oya samu akó arüng, ⌊prropet⌋ Ilaezan samu akó arüngzan yarile. Wa inzan wamle, abal akó olmal darrpan pokodó amarrum paudi ngyabenóm akó Godón arrkrru-koke pamkolpam alüngüm dümdüm gyagüpitótók apadóm. Ini tonarre, wa pamkolpam dümdüm nütürre Lodón pamkolpamóm bainüm.”Malakae 4:5-6
18 Zekarraea anerru imtinürr wagó, “Ka ia umul baino ia ini amkoman pokoa? A ka go myangla, akó kürü kol ta epepo; oya pail alam ngarkwat kokea!”
19 Ene anerrua bóktanórr wagó, “Kürü ngi Geibrriel. Blaman ngürrzan ka Godón obzek kwata zamngóldóla. Da kürü God wató zirrkapóne marüka ini morroal bóktan ódódóm.Daniel 8:16; 9:21 20 Da turrkrru, ma sab piküp namulo akó gaodó koke namulo bóktanóm, kókó ene ngürr nóma semrróne, zitülkus ma kürü bóktan amkoman koke angundóla. Ene bóktana sab tóba ngarkwatódó küppükü baine.”
21 Da pamkolpama dakla Zekarraean akyan kwarilürr. Ibü gyagüpitótók abün-abün koralórr, da tibiób bamtinónóp wagó, “Ia ini pama wirri ngarkwat larógóm apadóda Godón Gyabi Müót kugupidü?” 22 Zekarraea amkoman nóma tubrranórr, wa gaodó koke yarilürr bóktanóm. I umul bainóp wagó, ini pama nuszan kla esene Godón Gyabi Müót kugupidü. Wa wata tange tórrmen tómbapón yarilürr pamkolpamdó, a oya tae wata murrbausürrün yarilürr.
23 Zekarraean Godón Gyabi Müótüdü zageta nóma blakónórr, wa tóba basirrdü we alkomólórr. 24 Ene kakóm, oya kola Elizabet bikóm we esenórr. Wa müótüdügabi koke burruan warilürr 5 melpal kugupidü.‡Mi tai umul kokeakla, wa müótüdügabi koke iade burruan warilürr ene 5 melpal kugupidü. Aprrapórr oya ubia pamkolpama oya asen-gum kókó i gaodó kwarilürr oya asenóm, wa olompükü warilürr akó oya büód igósidi blakórrón yarilürr. 25 Elizabet bóktanórr wagó, “Errkya ini ngyaben tonarrdó, Lod kürü kuri tangkamtine! Wa kürü ene olmal balngón-koke büód kuri amanike pamkolpamab obzek kwata!”
Anerrua Bóktanórr Wagó, Yesu Sab Tómtómóle
26 6 Melpal ngarkwat Elizabetón bikóm ódódde, God tóba anerru Geibrrielün ugón zirrsapónórr Nazarret wirri basirrdü, Galili prrobinsdü, 27 pampükü ut-koke ngul olomdó, ngi Merri. Wa arrearrón warilürr darrü pam amiógüm ngi Zosep, ⌊Deibidün⌋ bobataldógab.Metyu 1:18 28 Geibrriel oyaka wamórr, da bóktanórr wagó, “Paud marüka asi ki yarilün, God wirribóka ne kol agürda! Lod mankü asine!”
29 Geibrrielün bóktana Merrin abün gyagüpitótók uliónürr. Wa tóba bamtin warilürr wagó, “Anerruan bóktanan küp ia laróga?” 30 Anerrua oyaka bóktanórr wagó, “Gumgu, Merri, zitülkus God tóba obzek kwata marüka morroal kuri sesene! 31 Turrkrru, ma sab bikóm ipudo, akó siman olom eseno. Da ma oya Yesu ngi ngyesilke.Metyu 1:21 32 Wa sab wirri pam yarile, akó sab ngilianórre: Wirri Kwitüm God oya Olombóka. Akó Lod God sab oya tóba abbobat Deibidün pabodó ingrine.2 Samuel 7:12, 13, 16; Aesaya 9:7 33 Akó sab wa wató nolngomólnórre Zeikobón olmalbobatal,§Zeikobón olmalbobatal wa Isrraelbóka apónda. metat; oya balngomóla sab kokean blakóne!”
34 Merri anerru imtinürr wagó, “Ini wa ia tómbapóne? Ka go pambóka umul-kókla.”
35 Anerrua bóktan yalkomólórr wagó, “Godón Samua sab marüka tübangrine, akó Wirri Kwitüm Godón wirri arünga sab marü ngamlo-e. Módóga, we zitülkusdü, sab ne oloma tómtómóle marükagab sab tebe-tebe bumanikürrün akó ⌊kolkal⌋ ngyaben yarile akó ngilianórre Godón Olombóka. 36 Da ma turrkrru: marü gódam Elizabet bikómpükümato. Wa epepande kuri ipüde. Pamkolpama oyabóka igó apón koralórr wa, ‘Wa olmal balngón-koke kolo,’ a wa ma errkya 6 ngim melpal amaikdo bikómpükü. 37 Zitülkus módóga, darrü kla müp babula Godka.”Bwób Zitül 18:14
38 Merri bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Lodón ⌊leba zaget⌋ kolóla. Taia! Amkoman ki tómbapó kürüka, marü bóktan ngarkwatódó!” Da anerrua oya we zumgatórr.
Merri Elizabetón Angónóm Natókórr
39 Ene kakóm, Merri tóba elklaza tómbapónórr, da órnae we natókórr darrü wirri basirrdü Zudia prrobins podopükü bwóbdü, Zekarraea a Elizabet ibü asenóm. 40 Wa Zekarraean müótüdü nóma bangrinürr, wa Elizabetónbóka wagó, “Paud marüka asi ki yarilün!” 41 Elizabet Merrin nóma zurrkrrurr, Elizabetón oloma aumana bikómdü wata ugósan wirribóka balngónórr, akó Elizabetón büb Godón Samua ta ugósan gwarrarrón yarilürr. 42 Wa wirri gyagüpi bóktanórr wagó, “God marü kuri bles mine ngibürr koldógabi! God sab bles ine, ma sab ne olom ilngumilo! 43 Ia ini wirri klama ia larógóm tómbapónda kürüka, ene wa, kürü Lodón aipa katóke kürü angónóm! 44 Dümdüman ka marü nóma murrkrrua, kürü bikómdü ne olome bagürwómpükü balngóne! 45 Bagürwóm marükama, zitülkus ma amkoman angundóla, marü Lod ne bóktan mókyanórr sab amkoman küppükü baine!”
Merri Godón Yagürlürr
46 Merri bóktanórr wagó,1 Samuel 2:1-10
“Ka Lodón ngi kwit amngyeldóla moboküpi;
47 kürü samu kari bagürwóm kokea Godónkwata, kürü Zidain Pam,
48 zitülkus wa kürü gyagüpi kümanikürr, oya tüpana leba zaget ngulmokur!1 Samuel 1:11
Errkyadógab kókó sab ugórr, pamkolpama sab igó bóktanórre wagó, ‘Wa bagürwóm kolo’,
49 zitülkus Wirri Arüng Goda kari morroal elklaza koke tólbaelórr kürünkü.
Oya gyabian ngia!
50 Oya ne pamkolpama ⌊ótókdako⌋, wa tóba gyaur okaka amzazilda ibüka,
darrü lüóldügabi kókó darrü lüól.
51 Wa wirri tórrmen tólbaelórr tóba arüng tange:
wa ikub bagür pamkolpam tibiób gyagüpitótókpükü nórngenóp.
52 Wa balngomól wirri pam tibiób pabodógab tüp selókórr,Zob 5:11; 12:19
a tibiób ngi nidi tüp alókdako, wa ibü ngi kwit ninóp.
53 Wa alo-koke ngyaben kolpam morroal elklaza-e ngabyónürr,
a wa mórrel pam tang küpan zirrnapónóp aibwób.
54 God tóba zaget pam Isrrael*God Isrrael pamkolpam inzan ngiblianda, tóba zaget pam Isrrael. kuri tangnamtirre. Wa oya gyaura ngambangóle
55 Eibrra-amka akó oya olmalbobataldó metatómpükü, wa mibü abalbobatal ne bóktan nókyenóp!”
56 Merri Elizabetka aüd melpal ngarkwat ngyabenórr, da we alkomólórr tóba basirrdü Nazarret.
Zon Baptaes Bain Pama Tómtómólórr
57 Elizabetón nóma twarrpinürr, da siman olom esenórr. 58 Oya minggüpanandó nidi ngyabenónóp akó oya zonaretala barrkrrurr, Lod nadüzan gyaur yarilürr oyaka.†Elizabet siman olom esenórr, enana wa olmal balngón-koke kol akó epep warilürr. I usakü kari bagürwóm koke kwarilürr.
59 8 Ngim ne ngürr yarilürr, pama togobórr oya ⌊gyabi sopae singgapinüm⌋.Lebitikus 12:3 Ibü ubi aban ngi ngyesilüm yarilürr, Zekarraea. 60 A oya aipa bóktan yalkomólórr wagó, “Koke! Oya ngi sab Zon yarile!”
61 I bóktónóp oyaka wagó, “A darrü pam go babula marü zitüldü ene ngipükü!” 62 Olgabi tange tórrmen tólbael kwarilürr Zekarraeaka, oya amtinüm nadü ngi akyanóm olommokur.
63 Zekarraea darrem tange tórrmen tólaelórr ibüka wibalóm klamóm. I nóma sidüdóp, wa ini opor wibalómórr wagó, “Oya ngi Zone.” Blaman pamkolpama gübarirr aengóp. 64 Tai ene pokoandó, Zekarraean taea ulitapükü ugón tapabakurr, da bóktanóm we bainürr. Dakla Godón yagürlürr. 65 Ene pamkolpama ibü minggüpanandó nidi ngyabenónóp, karibóka-koke barrkürrürr, i blaman ne kla nósenóp. Akó blaman Zudia podopükü bwóbdü ne pamkolpam kwarilürr, blamana wata ene poko zwapólórr. 66 Blamana nidi barrkrrurr ini poko, metat gyagüpi ogoblórr. I tibiób bamtinónóp wagó, “Ia wa sab ia pamóm baine, ini olommokura?” Zitülkus módóga, ibüka popadan yarilürr Lodón arüng tang oyaka asi yarilürr.
Zekarraea Godón Yagürlürr akó Oya Bóktan Büdrratlórr
67 Olgabi oya ab Zekarraean büb Godón Samua gwarrarrón yarilürr, da ⌊prropetzan igósidi bóktanórr⌋ wagó:
68 “Mi blamana yagürnórre Lodón, mibü Isrrael isab God!
Zitülkus módóga, wa kuri tame tóba pamkolpam ⌊aurdü amanóm⌋.
69 God mibü kuri tókyerre mibü wirri Zidbain Pam.
Wa Godón zaget pam Deibidün zitüldügabi kuri tame.
70 God bóktanórr tóba prropetódóma, tibi-tibi amórrón nidi kwarilürr tóbankü, ngaen nidi ngyabenónóp, wagó,
71 ‘Wa mibü sab zid tirre ibükagab, minkü nidi gazirrdako,
akó ibü tangdógab syuse, mibü nidi alzizi amandako.
72 God ini poko sab tónggapóne tóba gyaur okaka amzazilüm, wa ne arüng bóktan nókyenóp mibü abalbobatal.
Oya ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ metat gyagüpitótókdó yarile,
73 wa ne ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ ekyanórr mibü abbobat Eibrra-amón wagó,
74 wa sab mibü aurdü semóne ibükagab, minkü nidi gazirrdako,
mibü ok bainüm oya gum-koke ótókóm.
75 Ini pokodó, mi sab kolkal akó dümdüm ngyaben koralo oya obzek kwata
mibü ini ngyabenbarrdó.’
76 A mató, kürü olom, marü sab igó ngimlianórre, Wirri Kwitüm Godón prropet,Malakae 3:1
zitülkus ma sab Lodón singül kwata wamo kwat alótóm.
77 Marü zaget sab we kla yarile, oya pamkolpam umul-umulan ngibtanóm,
God sab ibü zid nirre, wa ibü kolae tonarr nóma norrgorre.
78 Mibü God ini poko tónggapónóm kainda, zitülkus wa kari gyaur kokea mibüka.
Ini gyaur zitülkusdü, abüsazan angürda, zyóna sab mibüka inzan tame kwitümgab.
79 Wa sab tame warri apónóm ibüka, samuan ngarkwatódó tümün akó büdül kwatódó nidipkoAesaya 9:2
akó mibü paud kwatódó balngomólóm.”
80 Ene olommokur Zon we dódórr bailürr akó arüng ipadlórr samuan ngarkwatódó. Wa ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ ngyaben yarilürr, kókó ene ngürr nóma semrranórr, wa ugón we okaka tübyónürr Isrrael pamkolpamdó.
*1:5 Erron Isrrael isab ngaen-gógópan prrist wató yarilürr (Bazeb Tonarr 28:1-3). Oya olmalbobatal ta sab prrist koralórr. Wa Mosesón naret yarilürr (Bazeb Tonarr 7:1).
1:5 1 Krronikol 24:10
†1:10 Wata prrist ok nyónónóp Godón Gyabi Müot kugupiandó barrbünüm. Popa pamkolpam wata pulkakak ola koralórr, kal akólórrón pul basirrdü.
1:15 Bótang Peba 6:3
1:17 Malakae 4:5-6
1:19 Daniel 8:16; 9:21
‡1:24 Mi tai umul kokeakla, wa müótüdügabi koke iade burruan warilürr ene 5 melpal kugupidü. Aprrapórr oya ubia pamkolpama oya asen-gum kókó i gaodó kwarilürr oya asenóm, wa olompükü warilürr akó oya büód igósidi blakórrón yarilürr.
1:32 2 Samuel 7:12, 13, 16; Aesaya 9:7
§1:33 Zeikobón olmalbobatal wa Isrraelbóka apónda.
1:46 1 Samuel 2:1-10
1:48 1 Samuel 1:11
1:52 Zob 5:11; 12:19
*1:54 God Isrrael pamkolpam inzan ngiblianda, tóba zaget pam Isrrael.
†1:58 Elizabet siman olom esenórr, enana wa olmal balngón-koke kol akó epep warilürr.
1:59 Lebitikus 12:3
1:76 Malakae 3:1