1 Ene dadan tonarr, abün taosan pamkolpama tóbazenórr. I auma tumum tibiób byól kwarilürr, darrü kan poko babul yarilürr. Yesu ngaensingülan tóba umulbain olmaldó bóktanórr wagó, “E umul-umul kwarilün Parrisiab istabkwata: ibü bóktan a tórrmen tulmil wa morroalako. A ibü aumana gyagüpitótók darrpan pokodó koke bórrmamóldako.*Yesu ini Parrisian tonarr istbóka ngiblialórr, zitülkus ibü ini kolae tonarra gwarran yarilürr, istazan gwarranda dudu plaoadó. 2 Blaman ngablaorrón ne elklazako errkya, sab ma ngabratórrón kwarile, ó blaman barrón ne elklazako, sab amarrón kwarile panzedó. 3 Da módóga, e ne poko zwapónórró tümündü, sab barrkrrue ngürr zyóndü. Akó e müótan kugupidü bünyón ne poko zwapónórró, sab mórrkakakdógabi amgolnórre.†mórrkakakdógabi amgol: Yesun ngyaben tonarrdó, Isrrael kantrridü, müótab taptap mórrkakak kwarilürr. Umul-umulan ngibtan bóktan müót mórrkakakdógabi amgolnóp, elklaza bumióg bwób kabedó.

4 “Kürü gómdamal, ka yabü igó byaldóla, e ibükagab gumgu, büb nidi amkaldako. A ene solkwat, i gaodó kokeako darrü kla tónggapónóm.‡Yesu paman samubóka apón yarilürr. 5 A ka ma yabü nómtyenónómo e noa gum koralo. E oya gum koralo, büb amkal kakóm, balngomól arüng noane yabü ⌊metat bólmyan urdü⌋ amanóm. Amkoman, ka yabü igó byaldóla, e oya gum koralo!

6 “Ia pamkolpama kubó 5 kari póyaepókal§kari póyaepókal, Mórrke-mórrke módóga: sparrow. nis kari mani küpi koke bumigrre? A Godkagab darrpana koke bamrükda, a wa ma ibü blaman gyagüpi amanda. 7 Anda, yabü órrngóen ta blaman bótangórrónako. God blaman kla umula yabükwata. E gumgu, zitülkus e Godón ilküpdü wirrianakla abün kari póyaepókaldógab!

8 “Ka yabü igó byaldóla, tóba pamkolpamab obzek kwata nótó nóma pupo baile igó, ‘Ka Yesunla,’ ka Pamkolpamab Olom nótókla, ta sab oya dadanzan pupaino Godón anerruab obzek kwata igó, ‘Wa kürüne.’ 9 A kürü nótó nóma kalpine pamkolpamab obzek kwata, ka ta sab oya yalpino Godón anerruab obzek kwata.

10 “Akó blamana ne kolae bóktan, kürü Pamkolpamab Olom nótókla, nidi kókyerre, God sab ene kolae tonarr norrgorre. A kolae poko nótó bóktanda Godón Samuankwata, God sab oya ene kolae tonarr koke arrgone.Metyu 12:32; Mak 3:29

11 “I sab yabü kotódó nóma imarrunórre ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ ó bwób singüldü pam ó wirri ngi pamab obzek kwata kürübókamde, gyakolaegu e yabiób ia bódlóngane akó e ne poko bóktónane.Mak 13:11; Luk 21:14-15 12 Zitülkus módóga, Godón Samua sab yabü umul nirre ene tonarrdó ne poko bóktanóm.”

13 Darrüpa pamkolpamab ngorodógab oyaka we bóktanórr wagó, “Umulbain Pam, gyaurka, kürü naret yal, kibü aba büdüldü ne kla bimgatórr, ene elklaza arrgrratóm.”

14 Yesu oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Gódam, ene kürü nótó küngrine yabü zaz ainüm akó yabü elklaza arrgrratóm?” 15 Da wa ibüka we bóktanórr wagó, “E umul-umul kwarilün: abün elklaza do bain-gu! Yabü arról ene abün elklazadó kokeako!”

16 Olgabi wa ibüka alap-alap bóktan we adrratórr wagó, “Mórrel paman tüpa zid tulum bamgünan ngibtanórr. 17 Da wa tüób gyagüpi wamlórr wagó, ‘Ka dama ia kaino? Kürü kan myamem babula kólba abülan küp arrbünüm.’ 18 Da tóbaka we bóktanórr wagó, ‘Ka sab ini poko tónggapono. Ka sab kólba gyagu müót nülgütnünümo, ama wirrian kla balmelo, da sab ma ka ola irrbuno ene ⌊wit⌋ küp akó ngibürr elklaza. 19 Sab ka kólbaka ugón bóktono kagó, “Kürü abün elklazako, sab abün pail wat yazebe. Kürü zageta kuri blakóne; ka wata sab enan mórran, alo, anón akó barnginwómdü namulo.” ’ 20 God ma oya we yalórr wagó, ‘Gonggo-e! Errkya ini ne irrübe ka marü arról apaddóla! Da kubó ma marü elklaza nótó yazebe, ma mobankü ne kla gyagu müót bapórró?’

21 “Sab inzan pokoa tómbapóne oyaka, tüpan mórrel elklaza nótó kwób asuda tóbankü, a ma mórrel pam kokea Godón ilküpdü.”

22 Da Yesu tóba umulbain olmaldó we bóktanórr wagó, “Ini zitülkusdü ka yabü igó byaldóla, e yabiób arrólankwata gyakolaegu igó, ‘Ia ka laró elo-o?’ Akó e yabiób bübankwata gyakolaegu igó, ‘Ia ka laró mórrkenyórr bateno?’ 23 Arról wirriana alo klamdógab, akó büb wirriana mórrkenyórrdügab. 24 Kokab ngabkónam: ibü arit akó abül babula. Ibü gyagu müót babulanako, a ibü ma God ngabyónda. E ma kari kla kokeakla póyaedógab! 25 Darrü yabükagab gyakolae nómada elklazam, ia wa gaodóma tóba ngyaben arratóm darrpan abüs küpüm? Koke! 26 Zitülkus e gaodó kokeakla ini karian kla tónggapónóm, e wa dama ngibürr elklazam iade gyakolaedakla? 27 E gyagüpi amónam, kubóla ia dódórr baindako. I kokean zagetódako, akó tibiób mórrkenyórr ta koke barrgüpdako. A ka yabü igó byaldóla, king Solomon abün arrbirrün elklaza pam enan yarilürr, a oya ma morroal mórrkenyórr ta babul kwarilürr ene pulzan.1 King 10:4-7; 2 Krronikol 9:3-6 28 God ene nurr twal inzan nóma püti bainda, errkya ne klamko, sab ama urdü amarrón kwarile, da ia wama yabü koke püti nirre? Ó! Wa ta sab yabü morroal püti nirre! E kari-karibóka amkoman bangun pamkolpamakla!

29 “A e wa yabiób gyagüpitótók blaman ola arrbün-gu, e sab ne kla ololo akó onolo. Ini klamóm gyakolaegu! 30 Zitülkus módóga, ini blaman tüpan pamkolpam, Godónbóka umul-kók nidipko, ene inzan gyakolaedako ini elklaza azebóm. A yabü Ab ma umula, e ne klamómakla. 31 A yabü gyagüpitótók ngaen-gógópan wata Godón Kingzan Balngomóldó kwarile, da wa sab ini ne elklazako enta igósidi yabü nülirre.

32 “Kürü kari ⌊sip⌋ yabül: e gumgu, zitülkus yabü Ab wirri bagürwómdüma yabü balngomólóm Kingzan. 33 Yabiób elklaza sel ninamke, ene mani ama elklaza-koke is nülinamke. Yabióbkü paos tómbapónamke, sab koke ne klama praka bairre, ó kwitüm e sab mórrel bapólamke, koke ne klama blakórre, sab gómól pama minggüpanan koke ne tame ó pua koke ne kolae nirre. 34 Zitülkus módóga, marü mórrel nólamse, marü moboküp wa ta ola yarile.

35 “E wata tómbapórrón kwarilo, akó yabü zyón kla babzelórrón kwarile,Metyu 25:1-13 36 wamaka leba zaget pama tibiób wirri pam akyandako kol amióg tóre alongalodógab alkomólóm. Módóga, wa sab nóma tolkomóle, da mamtae sólkóle, i wata sab büsai tapakurre oyankü.Mak 13:34-36 37 Bagürwóm igó leba zaget kolpamako, oya umul-umul nidi akyan kwarile. Ka yabü amkoman poko byaldóla: wa sab ta püti baine alo kla gailüm ibü, akó wa sab ibü nólgópe banomólóm nirre alo tógaldó, akó wa tame ibü alo kla gailüm. 38 Sab bagürwóm kwarile ene leba zaget kolpam, nibiób wirri pama tómrrórre tómbapórrón, ia ugón irrüb zokrrok yarile, da sab ia nadü tonarr yarile, ene wirri pama nóma tolkomóle. 39 Da e ini poko tai umul koralo: müót olom ne umul nóma ki yaril igó, gómól pama nadü abüs küpdü tame, wa igósidi ki aerr yaril, ene gómól pama müót amken-gum.Metyu 24:43-44 40 E ta metat inzan wazilülün, zitülkus ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab ene ngürr tamo, e koke ne ngürr akyandakla.”

41 Pita Yesun we imtinürr wagó, “Lod, ma kibü umulüm ne alap-alap bóktan adrrüta, ia kibübóka apónda, ó ta ia blaman pamkolpamabbóka?”

42 Lod oya we yalórr wagó, “Ngambangól akó ⌊wirri gyagüpitótók⌋ elklaza ngabkan pam nótóke, oya wirri pama sab oya ingrine tóba leba zaget kolpam balngomólóm akó ibü alo kla aliónüm dümdüm abüs küp ngarkwatódó. 43 Sab kari morroal koke yarile ene leba zaget pamankü, sab wirri pama nóma tolkomóle, da ini zaget tómbapónde semrróne. 44 Ka yabü amkoman poko byaldóla: wirri pama sab oya tóba blaman elklaza ngabkanóm ingrine. 45 A ene leba zaget pama aprrapórr tóbaka inzan yarile igó, ‘Kürü wirri pama irrbaindase alkomólóm.’ Da wa leba zaget pam akó leba zaget kol, nibiób ngabkale, akrranóm ugón baine, akó alo garrirr a anón gorrgorr baile. 46 Da módóga, sab ene leba zaget paman wirri pama igó ngürrdü tolkomóle, wa oya koke ne ngürr akyanda, akó we abüs küpdü, wa umul-kók ne abüs küpe. Oya sab we amige, wirrianbóka emkóle,*wirrianbóka emkóle, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: wirri pama sab oya syórr yangóne. da ngambangól-koke ispükü ingrine.

47 “Leba zaget oloma tóba wirri paman ubi umul nótóke, a ma koke tómbapónda tóba wirri paman alkomól tonarrankü akó wirri paman ubi koke tómbapónda, sab dom apóne müsamüsi abün münüm, tóba kolae tonarran darrem. 48 A umul-kók nótóke tóba wirri paman ubi ne klame, akó wa ne kolae elklaza tómbapónda tóba wirri pama oya darrem neme akyanóm kainda, sab kari-karibóka dom apóne. Wirri umul ne noan ekyene, oyakagab wirrian küpa ki tam. Akó wirri zaget ne noan ekyene, umuldi wa morroal tónggapóne, wa wirrian zaget ki tónggapóne.

49 “Ka tamórró ini tüpan pamkolpamdó ur ódódóm. Ene ura sab pamkolpam zaz nirre akó nürrgrrütrre, da kürü wirri ubi igósa, ini ura kuri bopone! 50 A ka sab wirri azidüdü bangrino,†Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: Kürü sab ⌊baptaes kirre⌋, ... Ene baptaes bainan küp módóga: azid aengóm ó büdülüm. akó kürü karibóka-koke anuda, kókó ene pokoa sab nóma blakóne!Mak 10:38 51 Ia yabü gyagüpitótók igósa igó, ka wata tamórró paud ódódóm ini tüpan pamkolpamdó? Koke! Ka yabü igó byaldóla, sab pamkolpama tibiób darrem-darrem bóka bamgün kwarile kürübókamde. 52 Ini tonarrdógab, darrpan müótüdügab 5 ngarkwat nidipko, sab darrem-darrem bóka bamgün kwarile. Aüda sab nispükü darrem-darrem bóka bamgün kwarile, ó nisa aüdpükü. 53 Aba sab tóba siman olompükü tibiób darrem-darrem bóka bamgün namüli. Aipa sab tóba óp olompükü tibiób darrem-darrem bóka bamgün namüli. Kolalkota ta kolalkotpükü sab tibiób darrem-darrem bóka bamgün namüli.”Maeka 7:6

54 Yesu pamkolpamab ngorodó akó we bóktanórr wagó, “E tümün pülpül nóma esenane abüsa nóla bótaoda, e wata kubó büsai igó kwarilo wagó, ‘Kubó ngupa tame,’ - da ene wata kubó tómbapóne. 55 Akó bao wóra nóma sibsue, e kubó igó bóktórre wagó, ‘Kubó urur yarile,’ - da ene wata kubó tómbapóne. 56 E taepurrane bóktan pamkolpamakla! E umulakla bwób tonarr apón, a e ma grianakla ini ngürran tonarr amzyat iada?

57 “Ia yabü nabe iadea, yabióbkü morroal akó kolae bómzyatóm? 58 Darrü oloma nóma bóktanda wagó, ma darrü kolae tónggapórró akó marü kotóm nóma ódódóm kainda, e kwat-kwat wirri arüngi bütaninamke saul bainüm. E ne saul koke nóma baini, wa marü sab zazdó kena müdó. Marü ma sab zaza pug umeab tangdó müngrine, marü tümün müótüdü angrinüm. 59 Ka marü igó ayaldóla: ma sab kokean tubrruno, kókóta ma sab moba dómdóm kari mani küp ungrino burruanóm, zazan bóktan ngarkwatódó.”