1 Da Yesu Kaperrna-um wirri basirr we amgatórr, ama Zudia bwóbdübóna wamórr, da Zodan tobarr we banikürr ama dakla dorrodó. Pamkolpam ngoroa akó we kwób tóbazenórr oyaka, da wa ibüka we bóktan yarilürr, wa bobarrzan umul nyónónóp.

2 Ngibürr Parrisia oyaka we togobórr. Ibü ubi oya amiógüm yarilürr tóba bóktandógab. Da i oya imtinóp wagó, “Ma kibü kóbó tüzazilnüm, mibü gidadógab ia taia, pama kol amaiküm?”

3 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Moses yabü ia nadü gida bóktan poko nókyenóp?”

4 Da i bóktan yalkomólóp wagó, “Moses darrü pam ok yónürr kol amaik peba mórrag*kol amaik peba: Ma müsirrga ain bóktan Metyu 5:31 ngakanke. wialómóm akó oya we klampükü amaiküm.”Duterronomi 24:1; Metyu 5:31

5 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Moses ini gida bóktan poko yabünkü igósidi wialómórr, zitülkus e Godón gida bóktan poko mamoanóm kokeanómakla. 6 Da bwób zitüldü, God blaman elklaza nóma tómbapónórr, ‘Wa ibü igó tónzapónórr, pam a kol.’Bwób Zitül 1:27; 5:2 7 ‘Da ini zitülkusdü pama tóba aipab nis nümgüte, ama tóba koldó dabine, 8 da i ama darrpan bübüm baini.’Bwób Zitül 2:24 Igósidi i nis kokeamli, a ma darrpanamli. 9 God ne kla dayónda darrpan pokodó, pama kokean nürrgrrüte.”

10 I müót kugupidü nóma kwarilürr, umulbain olmala Yesun akó we imtinóp ene dadan bóktanankwata. 11 Wa ibüka bóktanórr wagó, “Nadü pama tóba kol zumanike, akó darrü kol zumige, wa kol gómól yarile. Inzande wa kolae tonarr tónggapóne tóba ngaen koldó. 12 Kola ta inzan: wa müór nóma amaike, ama akó darrü müór nóma amige, wa pam gómól warile.”

13 Ngibürr pamkolpama kari olmalpókal tübarrmülürr Yesuka, ibü singüldü tang amelóm. Da umulbain olmala ma ene kolpam we nagóp amarrugum. 14 Yesu ene kla nóma esenórr, da wa ngürsilüm bainürr. Wa umulbain olmaldó bóktanórr wagó, “Kari olmalpókala ki togob kürüka! E ibü burrmatgu, zitülkus Godón Kingzan Balngomól ibünse, inzan olmalpókal nidipko. 15 Ka yabü amkoman poko byaldóla: Godón Kingzan Balngomól koke nótó apadóda kari olomzan, sab kokean bangrine.” 16 Wa ene olmalpókal tóbaka simarrurr, darrpan-darrpandó tóba tang nis nómngyelórr, da ibü we bles ninóp.

17 Yesu akó tótókóm bupadlórrma kwatódó, da pama ugón tubsorr, wakósingül nülkamülürr oya obzek kwata, da imtinürr wagó, “Morroal Umulbain Pam, ka ia kaino ⌊ngarkwat-koke arról⌋ apadóm?”

18 Yesu oya we imtinürr wagó, “Ia ma kürü morroalbóka iade ngiklina? Darrü morroal olom babula, wata God tebea. 19 Ma Godón gida bóktan pokobóka umulóla wagó, ‘Ma darrü olom büdülümpükü amkalgu, ma kol ó pam gómólgu, ma gómólgu, ma obae tiz bóktan adrratgu darrü olomankwata, ma ilklió bülión-gu, ma moba aipab nis morroal angón namülün.’ ”Bazeb Tonarr 20:12-16; Duterronomi 5:16-20

20 Ene pama we bóktanórr wagó, “Umulbain Pam, ene tonarrdógab ka karimakur nóma namülnürrü, ka ini blaman gida bóktan poko amkoman amorran namülnürrü.”

21 Yesu dümdüman oya ngakanórr akó Yesun ⌊moboküpdü⌋ ubi oyaka yarilürr. Da wa bóktanórr wagó, “Marü dóma wata darrpan klama. Ma ugó wam, moba blaman elklaza sel ninünümke, da mani sab elklaza-koke kolpam nülinünümke. Sab igósidi marü mórrel ma kwitüm yarile. Da yao, kürüka tókyanke.”

22 Wa ene bóktan nóma arrkrrurr, oya mólmóna tupürr. Wa gyaurpükü we wamórr, zitülkus oya abün elklaza kwarilürr.

23 Yesu tóba umulbain olmal ngabkanórr akó ibüka bóktanórr wagó, “Sab kari müp koke yarile mórrel pamkolpamab Godón Kingzan Balngomóldó barrbünüm!”

24 Oya umulbain olmala gübarirr aengóp ene bóktan pokodógab. Da Yesu akó bóktanórr wagó, “Kürü olmal, ene go kari müp ta kokea Godón Kingzan Balngomóldó bangrinüm! 25 ⌊Kamelan⌋ nabea nil tótórrana bangrinüm, a mórrel paman ma amkoman nabeana Godón Kingzan Balngomóldó bangrinüm.”

26 Umulbain olmala wirribóka gübarirr aengóp, da tibiób darrpan-darrpan we bamtinóp wagó, “Da ma ia sab nótó zid baine?”

27 Yesu ibü dümdüman ngankónóp, bóktan we yalkomólórr wagó, “Pamakanankü gaodó ta kokea tómbapónóm, wata God tebea; zitülkus Godka ma blaman kla gaodómako.”

28 Da Pita oyaka bóktanórr wagó, “Ma turrkrru, ki blaman elklaza oloknórró marüka atanóm!”

29 Yesu bóktanórr ibüka wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: nadü oloma tóba müót basirr, zonaretal, bólbótal, aipab nis, olmal, akó tüp bimgüte kürünkü akó Godón Morroal Bóktananme, 30 wa sab 100 münüm yazeble ene elklaza ini ngyaben tonarrdó. Wa sab abün inzan elklaza yazeble; müót basirr, zonaretal, bólbótal, aipal, olmal, akó tüp. Akó oya sab wirri müp alión kwarile Godón zagetanme. Akó sab ugórr ne tonarra tame, wa ta sab ngarkwat-koke arról ipüde. 31 Abün singül kwata nidipako, sab ma solodó kwarile, ó abün solodó nidipako, sab ma singül kwata kwarile.”†Ma müsirrga ain bóktan Metyu 19:30 ngakanke.Metyu 20:16; Luk 13:30

32 Yesu akó tóba umulbain olmalpükü Zerrusalem wirri basirr kwatódó yarilürr, ola nóma bamselólórr. Yesu ibünkü wató singül apónórr. Umulbain olmala gübarirr aengóp, akó ibüka solkwat nidi tutalórr, ibü ta guma yazebórr. Yesu akó tóba 12 umulbain olmal tebe-tebe pokodó we imarrurr ibüka bóktanóm, oyaka sab ne klama tómbapóne. 33 Wagó, “Tübarrkrru! Mi Zerrusalem bamseldakla. I sab kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, wirri prrist akó Mosesón gida umulbain pam, ibü tangdó ola küngrirre. Kürü büdül bóktan sab ola kókyerre, olgabi ama akó Zu-koke nidipko, ibü tangdó ugón küngrirre. 34 I kürü sab we ⌊tiz kangónórre⌋, gwerr kótóngnórre, akó karrkukus sye-i kyólnórre, da kürü kómkórre büdülümpükü. Aüd ngürr kakóm, ka sab ugón türsümulo büdüldügab.”

35 Zeims a Zon, Zebedin siman olom nis nidi namülnürri, Yesuka turrürri, da i bóktarri wagó, “Umulbain Pam, kibü ubi ma darrü kla sab tónggapono kibünkü, ki ne klamóm batodamli.”

36 Yesu ibü nümtinürr wagó, “Yabü ubi ka ia laró tónggapono yabünkü?”

37 Da i oyaka bóktan yalkomórri wagó, “Ma kibü ugó ok tió marü minggüpanan mórranóm, darrüpa marü tutul kwata, darrüpa marü banól kwata, ma ne sab moba ene ⌊wirri kómal zyón⌋ marrgudü nóma mórran-mórran baino.”

38 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “E umul-kókamli e larógóm batodamli. E ia gaodómamli ene müp ódódóm, ka ne müp ódóddóla? Da e ia gaodómamli ene wirri azidüdü bangrinüm, ka ne azidüdü bangrinüm kaindóla?”‡Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: Da e ia gaodómamli, i yabü baptaes nirre ene dadan tonarre kürüzan baptaes ainüm kaindako? Ene baptaes bainan küp módóga: azid aengóm ó büdülüm.Luk 12:50

39 I bóktan yalkomórri wagó, “Ki gaodómamli.”

Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Amkoman, e ene müp sab idüdi, ka ne müp ódóddóla, da e sab ene wirri azidüdü bangrini, ka ne azidüdü bangrinüm kaindóla. 40 A kürü gaodó kokea yabü ok ainüm mórranóm kürü tutul kwata akó kürü banól kwata. Sab God wató nókyene ene marrgu nis, wa nibióbkü kuri tónzapónórr.”

41 Da ene 10 ngarkwat umulbain olmala nóma barrkrrurr, ibü ngürsila yazebórr Zeims a Zon ibüka. 42 Da Yesu ibü blaman ngibaunürr tóbaka. Wa bóktanórr ibüka wagó, “E umulakla, Zu-koke nidipako, ibü amzyatórrón singüldü pama pamkolpam zirrbapón-bapón balngomóldako, akó ibü wirri pama ibü wirri arüngi balngomóldako.Luk 22:25-26 43 Da yabüka inzan babula. Nadü oloman ubi yarile wirri ngim bainüm yabü aodó, wa yabü blamanab popa tangbamtin pam ki yaril;Metyu 23:11; Mak 9:35; Luk 22:26 44 akó yabükagab singüldü tótókóm nótó nóma yarile, wa yabü blamanab ⌊leba zaget olom⌋ ki yaril. 45 Zitülkus módóga, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, ta igósidi koke tamórró igó, pamkolpama kürü popa tangamtin kwarile. Koke! Ka pamkolpam popa tangbamtinüm tamórró, kólba arról abün pamkolpamabkü darrem akyanóm, ibü arról akonóm kolae tonarrdógab.”

46 Yesu tóba umulbain olmal akó wirri pamkolpamab ngoropükü Zerriko wirri basirr nóma arrgrrat yarilürr, darrpan ilküp murrbausürrün bato pama kwat kabedó mórran yarilürr. Oya ngi Barrtimeius, Timeiusün olom. 47 Barrtimeius nóma arrkrrurr wagó, Yesu Nazarret olom we kwat mamoanda, wa górrganóm bainürr wagó, “Yesu, ⌊Deibidün⌋ Olom, kürü gyaur kóse!”

48 Abün pamkolpama oya agóp, da ilóp piküp bainüm. A wa ma górrganóm tai arüng ipadlórr wagó, “⌊Deibidün Olom⌋, kürü gyaur kóse!”

49 Yesu zamngólórr, da bóktanórr wagó, “Oya ngyaunam, ala ki tam.”

Da i ene ilküp murrbausürrün pam we ngyaunóp. I oya ilóp wagó, “Ma arüng ipa! Ugó bupa, Yesu marü ngyaunda.”

50 Da wa tóba tumum mórrkenyórr we amaikürr, büsai we bupadórr, Yesuka we wamórr.

51 Yesu oya imtinürr wagó, “Ia marü ubi ka marünkü laró tónggapono?”

Ilküp murrbausürrün pama bóktan we yalkomólórr wagó, “Umulbain pam, kürü ubi akó basenóma.”

52 Yesu oya yalórr wagó, “Ma ugó wam, marü moba amkoman banguna dólóng kuri mine.” Dümdüman oya ilküp nisa tomgorri, da wa Yesuka we akyanórr.