1 Yesu akó ibüka bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: e ngibürr aini nidipakla bórrangórrón, sab koke nurrbarino kókó God ini tüp Kingzan alngomól nóma bókyene wirri arüngpükü.”

2 6 Ngürr kakóm, Yesu ibü yazebórr, Pita, Zeims, akó Zon. Wa ibü imarrurr wirri pododó. I wata tibi kwarilürr ene pokodó. Ibü obzek kwata oya büba darrü tonarr bainürr.2 Pita 1:17-18 3 Oya mórrkenyórra ongang bapón yarilürr gabülplie. Darrü oloma ini tüpdü kokean igule inzan gabülplie. 4 Da módóga, Ilaeza akó Moses*Ilaeza akó Moses ngaerrón prropet nis namülnürri. ibüka we okaka tübyórri, akó i Yesukü ikik koralórr. 5 Pita Yesuka bóktanórr wagó, “Umulbain Pam, mi morroal ainizanakla! Ki kubó aüd twal müót ki balmerre, darrü marünkü, darrü Mosesónkü, darrü Ilaezankü.” 6 Wa ene poko bóktanórr, zitülkus wa umul-kók yarilürr, wa ia poko ki bóktóne, zitülkus i kari gum koke kwarilürr.

7 Da módóga, pülpül pokoa we tamórr ibü sisingül, akó oya dandanga ibü blaman nganolop. Akó bóktan bómgóla we sidórükürr ene pülpül pokodógabi wagó, “Ini kürü kólbanan Olome. Kürü ⌊moboküpdü ubi⌋ oyakama. Ka kari bagürwóm kokela oyaka. Oya bóktan amkoman ipadólamke!”Metyu 3:17; Mak 1:11; Luk 3:22 8 Ugósan umulbain olmala Ilaeza akó Mosesón ilküküpane nóma nyamkünóp, i ibü myamem koke nósenóp, wata Yesun tóbanan esenóp.

9 I pododógabizan tübabilürr, Yesu ibü arüng bóktan nókyenóp wagó, “Darrü olom azazilgu, e ne kla esenane, ngarkwat kókó sab ka, Pamkolpamab Olom nótókla, nóma türsümulo büdüldügab.”

10 I oya bóktan ipüdóp, da i tibi we ikik kwarilürr wagó, “Büdüldügab barsin küp ia tai laróga?” 11 Da i Yesun we imtinóp wagó, “Mosesón gida umulbain pama iade bóktandako wagó, Ilaeza sab ngaen-gógópan wató tame akó ⌊Kerriso⌋ ama solodó tame?”

12 Wa ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ilaeza†Ilaeza: Yesu igó umul yarilürr wagó, ini alap-alap bóktan yarilürr. Ini Ilaeza, Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pam yarilürr. wa ta ngaen-gógópan tótókda, ugósüm blaman elklaza tibiób gaodó akonóm. Da Godón Wialómórrón Bóktana ta igó bóktanda kürükwata wagó, ‘Pamkolpamab Oloma sab abün-abün azid aenge akó oya alzizi amaniknórre.’ 13 A ka yabü igó byaldóla, Ilaeza wa kuri tamórr. Pamkolpama tibiób ubidügab tómbapónónóp oyaka, wata Godón Wibalómórrón Bóktana enezan bóktanda.”

14 Da Yesu akó tóba aüd umulbain olmala nóma tóbakonórr ngibürr umulbain olmaldó, wirri pamkolpamab ngoro nósenóp ibü kal-kal angórrón. I ta ngibürr Mosesón gida umulbain pam nósenóp inkü ongyalde. 15 Ene pamkolpama Yesun nóma esenóp, i karibóka-koke gübarirr aengóp. I oyaka busuóp, da oya morroal ngürr ekyenóp. 16 Yesu tóba umulbain olmal nümtinóp wagó, “E ini Mosesón gida umulbain pampükü ia poko ongyaldakla?”

17 Darrü pama pamkolpamab ngorodógab bóktan we yalkomólórr wagó, “Umulbain Pam, ka kólba olom sidüda marüka, zitülkus oyaka kolae samua, akó wa koke bóktanda. 18 Oya bübdü ne kubó kolae samua nóma bangrine, kubó tüpdü singalkóle, tae godeapükü, akó kubó zirrgüp bótak yarile kókó büba dümdümbarr bainesa. Ka marü umulbain olmal nümtinünüma kolae samu amaniküm, a ibü gaodó koke yaril.”

19 Yesu blamandó bóktan yalkomólórr wagó, “E amkoman bangun-koke lüól pamkolpamakla! Ka ia yenkü nadüzan ngarkwat ngyabelo? Kürüka kari müp kokea metat yenkü ngyabenóm yabü amkoman bangun kokede. Ene olommokur sidüdam kürüka!” 20 I ene olom Yesuka sidüdóp.

Ene kolae samua Yesun nóma esenórr, dümdüman olommokur amanikürr, oya iltümüna tupürr. Wa tüpdü simbalkalórr, we arrgoben yarilürr, tae godeapükü. 21 Yesu oya ab imtinürr wagó, “Ia wa inzan nadüzan ngarkwat kuri ngyabenórr?”

Oya aba inzan bóktan yalkomólórr wagó, “Oya wata karimokurdügab. 22 Kolae samua oya abün münüm urdü amaiklürr akó naedó yanggóbólólórr oya amkalóm. Ma kibü gyaur ipa, akó ma gaodó ne nóma namulo darrü kla tónggapónóm, kibü tangtamtinünümo!”

23 Yesu akó oyaka bóktanórr wagó, “Ma ia larógóm bóktóna, ‘ma gaodó ne nóma namulo’? Blaman elklaza tómbapón popadanako kürü amkoman angundi.”

24 Da aba dümdüman wirribóka taegwarr apónórr wagó, “Ka go marü amkoman angundóla, da ma ka gaodó kokela. Kürü tangkamti kürü amkoman bangun wirri ainüm!”

25 Yesun ubi babul yarilürr abün pamkolpama koke ki eserre, wa ia laró tónggapóne. Wa nóma esenórr darrü pamkolpamab ngoroa busorr darrpan pokodó, da wa dümdüman kolae samu we agórr wagó, “Güblang arrkrru-koke akó tae-koke samu, ka marü arüng bóktan akyandóla, ugó tubrra ini olommokurdügab. Ma myamem oyaka bangrin-gu!”

26 Kolae samua wirribóka taegwarr apónórr, ene olommokur wirribóka we inurr. Oya iltümüna tupürr. Ene samua we tubrranórr, da ene olommokur büdülzan yarilürr. Abün pamkolpama bóktanónóp wagó, “Büa, a büdüla!” 27 A Yesu ma ene olommokur tangdó emoanórr, kwit yónürr, we zamngólórr.

28 Yesu müótüdü nóma bangrinürr, oya umulbain olmala tibi-tibi pokodó imtinóp wagó, “Ia ki gaodó koke iade korala kolae samu amaiküm?”

29 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Wata tórea amaik yarile inzan kla. Darrü kla myamem babula.”

30 Yesu tóba umulbain olmalpükü ene bwób amgatórr, ama Galili prrobinsdüma wamórr. Wa ubi koke yarilürr, darrü pama koke ki umul baine, wa ne yarilürr, 31 zitülkus wa tóba umulbain olmal umul nyónónóp. Wagó, “Darrüpa kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, sab pamkolpamab tangdó küngrine. I sab kürü büdülümpükü kómkórre, da aüd ngürr kakóm ka ugón türsümulo.”

32 A i ma Yesun bóktanan ⌊küp tai koke ipüdóp⌋. Akó i tib gum kwarilürr oya amtinüm.

33 Yesu akó tóba umulbain olmala ogobórr kókó Kaperrna-um wirri basirrdü, solkwat barrbünürr müótüdü. Yesu tóba umulbain olmal nümtinóp wagó, “E kwatódó ia poko ongyal kwarila?”

34 I oyaka bóktan koke yalkomólóp, zitülkus tibiób ongyal kwarilürr we bóktan pokodógab wagó, ia amkoman wirrian nótóke.Luk 22:24 35 Yesu mórran-mórran bainürr, da tóba 12 umulbain olmal we ngibaunürr. Ibü we nilóp wagó, “Nadü oloman ubi yarile singüldü tótókóm, wa solodó ki yaril, akó wa blaman pamkolpamab popa tangbamtin pam ki yaril.”Metyu 20:26-27; 23:11; Mak 10:43-44; Luk 22:26 36 Da wa kari olom ipadórr, zamngól-zamngólan we yónürr tibiób aodó. Tóba tang nisi kari olom errgótanórr, ibü we nilóp wagó, 37 “Inzan kari olom morroal tonarre nótó nóma apadóda kürü ngidü, enta igósa, wa kürü morroal tonarre apadóda. Ó kürü morroal tonarre nótó nóma apadóda, kürü kólbanan morroal tonarre koke apadóda, a wa oya ta inzan morroal tonarre apadóda, kürü nótó zirrkapónórr.”Metyu 10:40; Luk 10:16; Zon 13:20

38 Zon bóktanórr Yesuka wagó, “Umulbain Pam, ki darrü pam eserre kolae samu amande pamkolpamdógabi marü ngidü. Ki oya piküp ainüm kain kwarilürr, zitülkus wa minkü kokea.”

39 A Yesu ma ibü nilóp wagó, “E oya piküp ain-gu, zitülkus darrü pam babula ⌊arüng tonarr⌋ tómbapónóm kürü arüngi, solkwat kubó ma kolae bóktan yarile kürükwata. 40 Zitülkus módóga, mibüka koke nótó bóka bamgünda, wa igósidi mibüne.Metyu 12:30; Luk 11:23 41 Ka yabü amkoman poko byaldóla: yabü ne sab nae nótó nóma nókyerre anónóm, zitülkus e kürünakla, Kerriso nótókla, ene oloma sab tóba darrem kla kokean arene.Metyu 10:42

42 “Inzan wa kolae yarile darrü pamankü igó, pamkolpama wirri kugupi bapórrón ingülküp‡ingülküp, Mórrke-mórrke módóga: millstone. Zu pamkolpama nis wirri taptapan ingülküpi ⌊wit⌋ küp akó ngibürr küp amken kwarilürr plaoa tómbapónóm. Darrü aodó kugupi apórróna. ki amrókrre oya gepkodó, ama ki amanikórre maludü. A oyaka sab ne klama tómbapóne, wa popa olom,§popa olom: Yesu aprrapórr oyabóka apónda, amkoman bangun küsil olom nótóke ó arüng-koke nótóke samuan ngarkwatódó. kürü amkoman nótó angunda, kolae tonarr tónggapónóm nóma elngomóle, ene wa kari kolae ta koke yarile. 43 Marü darrü tanga ne kolae tonarr tónggapónóm nóma müdüde, da itül. Ma darrpan tangpükü ⌊ngarkwat-koke arróldó⌋ nóma bangrino, ene ma tai kolae kokea. A ma nis tang nispükü ⌊metat bólmyan urdü⌋ nóma wamo, ene amkoman kolaean yarile.*Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang opor 44 asine. Igó bóktanda wagó, “Ibü ne kupula olongóle, sab kokean nurrbarine, akó ibü ne ura badüngle, sab kokean bütamüne.” (Mak 9:48)Metyu 5:30 45 Marü darrü wapóra ne kolae tonarr tónggapónóm nóma müdüde, da itül. Ma darrpan wapórpükü ngarkwat-koke arróldó nóma bangrino, ene ma tai kolae kokea. A marü nis wapór nispükü metat bólmyan urdü nóma mumanikórre, ene amkoman kolaean yarile.†Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang opor 46 asine. Ma 9:43 ngakanke. 47 Akó marü darrü ilküpa ne kolae tonarr tónggapónóm nóma müdüde, da irrua. Ma darrpan ilküppükü ene bwóbdü nóma bangrino, God ne balngomólda Kingzan, ene ma tai kolae kokea. A marü nis ilküp nispükü metat bólmyan urdü nóma mumanikórre, amkoman kolaean yarile.Metyu 5:29 48 Ene pokodó, ‘ibü ne kupula olongóle, sab kokean nurrbarine, akó ibü ne ura badüngle, sab kokean bütamüne.’Aesaya 66:24

49 “Solta ⌊urdü agasil lar⌋ ⌊kolkal⌋ ainda. Dadan ngarkwatódó, pamkolpam müpa nóma bumiógda ibü ngyaben tonarrdó, ene müpa wamaka ura baebda, ibü moboküp kolkal ainüm.

50 “Solt wa morroala, a solt misa ne nóma bamrüke, da ma myamem misan koke ngitino.

“Solta alozan morroal ainda, e yabiób ngyaben sab ta inzan morroal ninamke. Akó e ta paud ngyabenam yabiób darrpan-darrpandó.”Metyu 5:13; Luk 14:34-35