9
Yesu Büb Bidal Pam Dólóng Yónürr
(Mak 2:1-12; Luk 5:17-26)
1 Yesu butüdü kasilürr, ama malu dakla dorrodó we banikürr tóbanan wirri basirrdü.*tóbanan wirri basirr Kaperrna-um yarilürr. 2 Da módóga, Yesuka darrü büb bidal pam we sidüdóp, nyórrdü utürrün. Yesu ibü amkoman bangun nóma esenórr, wa ene büb bidal pamdó bóktanórr wagó, “Kürü olom, ma arüng ipa! Ka marü kolae tonarr kuri norrgonónóma!”
3 Ngibürr Mosesón gida umulbain pama tibióbbóka wagó, “Ini pama Godón pabo apadóm kainda!”
4 Yesu ibü gyagüpitótók yazebórr, da wa ibüka we bóktanórr wagó, “E wa inzan kolaean poko iade gyagüpi tótókdakla yabiób moboküpdü? 5 Ini nis bóktan nisdügab, ia kürüka ulan nadü bóktana bóktanóm? Ia, ‘Marü kolae tonarr barrgorrónako,’ ta ia, ‘Bupa, da ma agólóm bai?’ 6 Da kürü ubi igósüma, e kubó ini kla umul bainane wagó, Pamkolpamab Oloman balngomól arüng asine ini tüpdü kolae tonarr barrgonóm.” Da wa ene büb bidal pamdó bóktanórr wagó, “Ugó bupa, moba nyórr ipa, da ugó wam moba müót basirrdü.”†Godka popadana kolae tonarr barrgon akó paman büb dólóng ain. Nizan müp darrpan ngarkwatódómamli Godka. A pamkolpamab gyagüpitótókdó, paman büb dólóng ain müpan klama kolae tonarr barrgondógabi. Yesu igósidi ene pam dólóng ainda pamkolpamab obzek kwata, ibüka igó okaka azazinüm wagó, oya ta arüng asine kolae tonarr barrgonóm.
7 Ene pama bupadórr, da tóba müót basirrdü we wamórr. 8 Pamkolpamab ngoroa nóma esenóp, ibü guma sazebórr, da Godón we yagürnóp, zitülkus wa ne balngomól arüng sekyanórr pamakan.
Yesu Metyun Ngyaunürr Oyaka Solkwat Akyanóm
(Mak 2:13-17; Luk 5:27-32)
9 Yesu ene poko we amgatórr. Wazan wamlórr, wa ⌊taks mani dakabain pam⌋ we esenórr, ngi Metyu, tóba kari zaget müótüdü mórrande. Yesu oyabóka wagó, “Yao, ma kürüka tókya!”
Metyu we bupadórr, oyaka we akyanórr.‡Metyu ini peba wialómórr.
10 Ene kakóm, Yesu tóba umulbain olmalpükü Metyun müótüdü nóma alo yarilürr, abün taks mani dakabain pam akó kolae tonarr kolpama we togobórr, inkü alom ene tógaldó. 11 Ngibürr Parrisia ene poko nóma esenóp, da i Yesun umulbain olmal nümtinóp wagó, “Yabü umulbain pama iade aloda taks mani dakabain pam akó kolae tonarr kolpampükü?”Luk 15:1-2
12 Yesu ibü nurrkrruóp, da bóktanórr ibüka wagó, “Azid-koke kolpam nidipako, i dokta koke amkündako, wata azid nidipko. 13 Da ugó ogob amkünüm ini Godón bóktanan küp ia laróga: ‘Kürü ubi inzanóma, e wata ⌊urdü amsel lar⌋ koke simarruane, a e ta gyaur kwarilo pamkolpamdó.’Metyu 12:7; Oseya 6:6 Ka ini pokodó dümdüm ngyaben pamkolpam ngibaunüm koke tamórró, a ka kolae tonarr pamkolpam ngibaunüm tamórró Godka byalüngüm kolae tonarrdógab.”
Küsil Gida Bóktan Poko Ngaep Gidapükü Dabyón-gu
(Mak 2:18-22; Luk 5:33-39)
14 Darrü tonarr, Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Paman umulbain olmala Yesun amtinüm togobórr wagó, “Parrisia akó kidi, alo bobarr iade bütókdakla, a marü umulbain olmala ma alo koke bütókdako?”
15 Yesu tóbakwata alap-alap bóktanórr ibüka wagó, “Yabü gyagüpitótók iada, pamkolpama kol amióg tóredó ia kubó gyaur-gyaur bobrrale, kol amióg pam§kol amióg pam wa alap-alap Yesunbóka apónda. Yesun sab sipüdrre tóba umulbain olmaldógab, da i sab oya gyaurdügab alo ugón bütókrre. ibüka nómade? Koke! A ene ngürr sab semrróne, kol amióg pam ibükagabi nóma sipüdrre. Da i sab alo ugón bütókrre.
16 “Darrü oloma küsil mórrkenyórr poko koke arrgüpe ngaep mórrkenyórrdü tae murrausüm, zitülkus ene küsil mórrkenyórr pokoa nóma korrom baine, ene ngaep mórrkenyórr sab amurrute da batürre, ama tai wirri tae ine. 17 Küsil waen koke errngómórre ngaep lar sopae beledó, zitülkus ene sopae belea kubó bamkene. Waena kubó bókóne akó ene lar sopae belea kolae baine. Igósidi, küsil waen wata küsil lar sopae beledó errngómórre.*Küsil waena por bapónda. Küsil lar sopae bele anggrratóda, ma küsil waen nóma errngomo, da ngaep sopae bele myamem gaodó kokea anggrratóm. Nizan igósidi morroal pokodó namüli.”†Ini alap-alap bóktana. Küsil elklaza Yesun umulbain bóktanóm bórrangdako akó ngaep elklaza Zu pamkolpamab gidam bórrangdako.
Yesu Ngul Olom akó Kol Dólóng Nyónürr
(Mak 5:21-43; Luk 8:40-56)
18 Yesu ibüka nóma bóktan yarilürr, da módóga, darrü ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müót⌋ ngakan pama ugón tübzilürr Yesuka. Wa tóba wakósingül we nülkamülürr oya obzek kwata. Yesunbóka wagó, “Kürü ngul oloma wata errkyadan kuri nurrótóke. Gyaurka, kya tam moba tang oyaka amngyelóm. Igósidi wa kubó arróldó tolkomóle.” 19 Da Yesu bupadórr, ene paman solkwat we akyanórr. Oyaka umulbain olmala ta zutalórr.
20-21 I nóma ogoblórr kwat-kwat, da módóga, darrü kola Yesun kakota we katókórr, da oya tumum mórrkenyórr zarr we yamurrürr. Ene kola óe bókan azid balmil warilürr 12 pailüm. Wa tóba gyagüpdü bóktan warilürr wagó, “Ka ne kubó wata oya tumum mórrkenyórr nóma yamurro, ka kubó dólóng baino.”
22 Yesu tóba kakota byalüngürr, da ene kol we osenórr. Oyabóka wagó, “Ma arüng ipa, kürü olom! Marü moba amkoman banguna dólóng kuri mine.” Wata ugósan ene kola we dólóng bainürr.
23 Yesu ene Zu pamkolpamab kwóbbazen müót ngakan paman müótüdü nóma bangrinürr, wa tatarror bapul pam nósenóp, akó ene pamkolpamab ngoro, yón gyaure popa nidi bódean kwarilürr. 24 Yesu ene pamkolpambóka wagó, “E blamana algabi ugó baus, zitülkus ini kari ngul olom go büdül kokeo, a wa go uto.” Ene pamkolpama ma Yesun ngüóng angyalnóp, zitülkus i umul kwarilürr wagó, wa go amkoman büdülano. 25 Yesu ene pamkolpamab ngoro nóma zirrnapónóp pulkaka, wa we bangrinürr ngul olom ne pokodó warilürr. Wa oya tangdó omoanórr, da we bupadórr. 26 Ne pokoa tómbapónórr, pamkolpama ene bóktan we ayonóp blaman ene bwób órdó ne basirr koralórr.
Yesu Ilküp Murrbausürrün Pam Nis Dólóng Nyónürr
27 Yesu ene poko we amgatórr. Wa enezan wamlórr, kwat-kwat, nis ilküp murrbausürrün pam nisa oya solkwat we akyan namülnürri, da i oyaka we górrgarri wagó, “⌊Deibidün Olom⌋, kibü gyaur tóse!”
28 Yesu müótüdü nóma bangrinürr, ene pam nisa ta bangrirri, da oyaka we turrürri. Yesu ibübóka wagó, “E ia kürü amkoman angundamli igó, kürü ene arüng asine yabü dólóng ainüm?”
I bóktan yalkomórri wagó, “Ó, Lod! Ki marü amkoman angundamli.”
29 Yesu ibü ilküp nyamurrürr da ibübóka wagó, “E kürüzan amkoman angundamli, ini tonarra wata amkoman ki tómbapó yabüka!” 30 Ibü nizanab ilküpa we tomgolóp. Yesu ibü wirri arüng bóktan we nókyanórr wagó, “E kubó darrü pam azazilgu!”
31 A i ene poko nóma amgatrri, i Yesunkwata ene bóktan we büdrratkü aurrnürri blaman basirr-basirrdüma ene bwób órdó.
Yesu Bóktan-Koke Pam Dólóng Yónürr
32 Ene pam nisazan amgatnórri, da módóga, ngibürr kolpama Yesuka pam ugón sidüdóp. Wa koke bóktan yarilürr, zitülkus oya büb kugupidü kolae samu asi yarilürr. 33 Yesu kolae samu nóma amanikürr, ene pama bóktan we ngarkwat bókyanórr. Pamkolpamab ngoroa gübarirr aengóp. I tibióbka bóktanónóp wagó, “Mi ngaen ta inzan kla kokean esenóp ae Isrraelóm!”
34 A Parrisia ma tibióbka igó bóktanónóp wagó, “Satani, kolae samuab singüldü pam nótóke, oya ene arüng wató akyanda kolae samu amanóm.”Metyu 10:25; 12:24; Mak 3:22; Luk 11:15
Yesu Pamkolpamab Gyaur Yarilürr
35 Yesu blaman ene bwóbdüma wamlórr, wirri akó kari basirrdüma, Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü umul bainkü akó Morroal Bóktan amgolkü Godón Kingzan Balngomólankwata. Wa pamkolpam dólóng nyónónóp tibiób blaman ia-ia azidüdügab.Metyu 4:23; Mak 1:39; Luk 4:44 36 Wa pamkolpamab ngoro nóma nósenóp, ibüka kari gyaur koke yarilürr, zitülkus i kari müpdü ta koke koralórr, akó darrü tangbamtin koke esenóp. I ⌊sipzan⌋ koralórr, sip ngabkan pam babul nibiób koralórr.Bótang Peba 27:17; 1 King 22:17; 2 Krronikol 18:16; Izikiel 34:5; Mak 6:34 37 Yesu tóba umulbain olmaldó bóktanórr wagó, “Abül ta kari kokea, a zaget pam ma abün kokeako ene alo kla abülüm.‡Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Abün tómbapórrónako kürü amkoman angunüm, a abün zaget kolpam kokeako ibü Godka amarrum. 38 We ngarkwatódó, e Lodka tóre kwarilün, abül zitülkus olom nótóke, akó oya imtinamke zaget kolpam zirrbapónóm alo kla abülüm.”Luk 10:2
*9:1 tóbanan wirri basirr Kaperrna-um yarilürr.
†9:6 Godka popadana kolae tonarr barrgon akó paman büb dólóng ain. Nizan müp darrpan ngarkwatódómamli Godka. A pamkolpamab gyagüpitótókdó, paman büb dólóng ain müpan klama kolae tonarr barrgondógabi. Yesu igósidi ene pam dólóng ainda pamkolpamab obzek kwata, ibüka igó okaka azazinüm wagó, oya ta arüng asine kolae tonarr barrgonóm.
‡9:9 Metyu ini peba wialómórr.
9:13 Metyu 12:7; Oseya 6:6
§9:15 kol amióg pam wa alap-alap Yesunbóka apónda. Yesun sab sipüdrre tóba umulbain olmaldógab, da i sab oya gyaurdügab alo ugón bütókrre.
*9:17 Küsil waena por bapónda. Küsil lar sopae bele anggrratóda, ma küsil waen nóma errngomo, da ngaep sopae bele myamem gaodó kokea anggrratóm.
†9:17 Ini alap-alap bóktana. Küsil elklaza Yesun umulbain bóktanóm bórrangdako akó ngaep elklaza Zu pamkolpamab gidam bórrangdako.
9:34 Metyu 10:25; 12:24; Mak 3:22; Luk 11:15
9:35 Metyu 4:23; Mak 1:39; Luk 4:44
9:36 Bótang Peba 27:17; 1 King 22:17; 2 Krronikol 18:16; Izikiel 34:5; Mak 6:34
‡9:37 Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Abün tómbapórrónako kürü amkoman angunüm, a abün zaget kolpam kokeako ibü Godka amarrum.