1 Yesu Zodan tobarr nóma amgatórr, Godón Samua oya büb gwarranórr, da we idódürr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, 2 oya 40 ngürrüm ⌊debóla⌋ nóla alngomólóm kain yarilürr kolae tonarr tónggapónóm. Wa darrü kla koke elolórr ene ngarkwatóm.*Yesu darrü alo poko koke elolórr, zitülkus wa tóba Abdó tóre yarilürr tóba tangamtinüm, solkwat ne elklaza tómbapónórre. Ene 40 ngürra blakónóp, oya tai aloana we ipadórr.

3 Da debóla oyaka we bóktanórr wagó, “Zitülkus ma Godón olomla, ma ini ingülküp ugó nilnünüm brredóm büzazinüm.”

4 Yesu bóktan we yalkomólórr wagó, “Koke! Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Pama brredane koke ngyabene.’ ”Duterronomi 8:3

5 Olgabi debóla oya we idódürr wirri kwitüm pokodó, da oya blaman ini tüpan kingab balngomól bwób póyae-póyaebarr we emtyanórr. 6 Oya we yalórr wagó, “Ka marü ngi akó arüng mókyeno ini bwób akó pamkolpam balngomólóm blaman arrbirrün elklazapükü, zitülkus kürünko. Da kürü kólbakama popa pam aliónüm. 7 Da ma ne wakósingül nóma nülkamulo kürü ótókóm, da kubó blaman igósidi marü korale.”

8 Yesu bóktan we yalkomólórr wagó, “Koke! Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Ma wakósingül nülkamulo Lodón obzek kwata, marü God nótóke, akó wata oya ótók namulo.’ ”Duterronomi 6:13

9 Akó debóla oya we idódürr Zerrusalem wirri basirrdü, da we emngyelórr ⌊Godón Gyabi Müót⌋ wirri kwitüm pokodó. Oya we yalórr wagó, “Zitülkus ma Godón olomla, algabi ugó aup. 10 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,

12 Yesu oya bóktan we yalkomólórr wagó, “Koke! Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Ma Lodón moba God nótóke, apókgu, asenóm wa ia amkoman Goda.’ ”Duterronomi 6:16

13 Debóla blaman ini tonarre enan kain yarilürr Yesun alngomólóm kolae tonarr tónggapónóm, da Yesun we amgatórr solkwat tonarróm dadan kla tónggapónóm.

14 Yesu Galili alkomólórr akó Godón Samuan arünga oya büb blaman gwarranórr. Akó oyakwata bóktana bayolórr basirr-basirr ene bwóbdü. 15 Wa tibiób kwóbbazen müótüdü nóma umul bain yarilürr, blamana oya dakla agür koralórr.

16 Wa Nazarret wirri basirrdü we wamórr, oya nóla dódórr inóp, da ⌊Sabad⌋ ngürrdü ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ we bangrinürr, zitülkus ene oya bókam tumtum yarilürr. Da wa we zamngólórr Godón Buk atangóm. 17 Prropet Aesaya ne ⌊arrngamórrón peba⌋ wialómórr, oya we kla ekyenóp. Da nóma mórraongórr, igó poko esenórr wagó,

20 Da wa ene peba errngamórr, zaget pam we ekyanórr, da mórran-mórran we bainürr umul bainüm. Blaman pamkolpam ene kwóbbazen müótüdü nidi koralórr, ilküp wata oyaka koralórr. 21 Da wa bóktan igó poko-e tapakurr wagó, “Ka ne poko etónga akó e kuri barrkrrua, errkyadan tómbapónóm kuri bairre!”

22 Blamana oya nidi arrkrruóp, oyabóka mis apón kwarilürr. I gübarirr aengóp, oya taedógab ne ⌊gail tonarr⌋ bóktana baus kwarilürr. Da tibiób igó we bamtinónóp wagó, “Ini Zosepón olome, wa inzan tonarre iada bóktanda?”

23 Yesu ibüka igó we bóktanórr wagó, “Amkoman, e kubó igó ikik akrran bóktane tóptónane kürüka wagó, ‘Dokta, moba ugó dólóng byó.’ Akó e kubó tóptónane wagó, ‘Mobanan basirrdü kya kóbó tónggapó, ki barrkrrurrü wagó, ma Kaperrna-um wirri basirrdü ne ⌊arüng tonarr⌋ tómbapón namülnürrü.’ ” 24 Yesu ibüka akó we bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: prropet nótóke, sab tóbanan basirrdü morroal koke ipüdórre.Zon 4:44

25 “Ka yabü amkoman poko byaldóla, ngaen Ilaeza prropet nóma yarilürr, Isrraelóm abün kóble koralórr. Ene tonarrdó aüd akó poko pailüm ngup babulan yarilürr, da ene ngarkwatóm kari kolae ku koke yarilürr blaman Isrrael tüpdü.1 King 17:1 26 Da God ta Ilaezan ibü darrü Isrrael pamdó kokean zirrapónórr, a wa ma oya darrü kóble tangamtinüm zirrapónórr Zarrepat wirri basirrdü, Saedon wirri basirr†Saedon wirri basirr Isrrael kantrridü koke yarilürr. minggüpanan.1 King 17:8-16 27 Akó solkwat, prropet Ilaesyan tonarrdó, ola ugón Isrraelóm abün soso azid pamkolpam koralórr. Da God ta ibü darrü kokean dólóng yónürr, wata darrü pam ngi Neiman, Sirria bwóbdügab, oya dólóng yónürr.”2 King 5:1-14

28 Blaman pamkolpam kwóbbazen müótüdü nidi koralórr, ibü blaman kari ngürsila koke yazebórr ini bóktan nóma barrkrrurr. 29 Da i we bazebórr, oya olgabi amorrat-amorrat we idüdóp basirr kalkuma. I oya idüdóp kókó podo zonodó, Nazarret basirr ne aelórrón yarilürr. Ibü ubi igósüm yarilürr, oya olgabi ki simaikrre. 30 Da wa tübyalüngürr, ibü aoanana we sitülürr, ama tóba kwata wamórr.

31 Yesu Nazarret pododógab we tübinürr ama Kaperrna-um wirri basirrdü, Galili prrobins kugupidü. Sabad ngürrdü, wa pamkolpam Godónbóka we umul bain yarilürr. 32 I gübarirr aengóp, wa ne ngarkwatódó umul nyónónóp, zitülkus oya bóktan balngomól arüngpükü kwarilürr.Metyu 7:28-29 33 Ene kwóbbazen müót kugupidü ola darrü pam asi yarilürr kolae samua noan bübdü ngyaben yarilürr. Kolae samua ene pam we zirratakórr wirri arüngi taegwarr apónóm wagó, 34 “Ei, Yesu, Nazarret olom! Marü ubi laró tónggapónóma kibüka? Ia ma kibü kolae bainüm tama? Ka umulóla ma nótókla. Ma Godón Gyabian Olomla!”

35 Yesu ene kolae samu agórr wagó, “Piküp bai! Ma ugó tubrra we pamdógab!” Ene kolae samua ene pam we singalkalórr pamkolpamab obzek kwata. Da we tubrranórr ene pamdógabi. Darrü azid koke ekyanórr.

36 Blaman pamkolpama gübarirr aengóp, da tibióbka we zwapólórr wagó, “Ini go laró bóktana? Wa kolae samu dele tomkompükü akó arüng bóktan aliónda, da i bausdako!” 37 Yesunkwata bóktana blaman minggüpanan basirr-basirr we büdólórr.

38 Olgabi Yesu kwóbbazen müót we amgatórr, ama Saemonón müótüdü bangrinürr. Ugón Saemonón mónang wirri güb azid warilürr. Yesun yatop oya dólóng ainüm. 39 Da Yesu oya minggüpanan anenórr da güb azid we agórr wagó, “Azid, ma oya zumgat!” Wata we zumgatórr. Wa dümdüman we bupadórr, da ibü alo kla we nganinóp.

40 Abüsa nóma mórralórr,‡Abüsa nóma mórralórr, ene Sabad ngürra kuri blakóne. Zu pamkolpamab gida ngarkwatódó ibü gyabi yarilürr ene ngürrdü elklaza bamselóm. pamkolpama tibiób ia-ia abün azid gómdamal tübarrmülürr Yesuka. Wa wata tangan nóma amel yarilürr ibü darrpan-darrpandó, ibü blaman dólóng nyónónóp. 41 Kolae samua ta abün pamkolpamdógab baus kwarilürr igó taegwarrkü wagó, “Ma amkoman Godón Olomla!”

A Yesu ma ibü nagóp; ibü koke ok ninóp bóktanóm, zitülkus i umul koralórr wagó, wa ene ⌊Kerriso-e⌋.

42 Sisa nóma balgólórr, Yesu ene basirr amgatórr, da kolpam-koke bwóbdü wamórr. Olgabi pamkolpama amkünüm we bainóp. Oya nóma esenóp, oya arrmatóm we yangónónóp. 43 Da ibü we nilóp wagó, “Ka wata kubó wamo ngibürr pamkolpamdó ngibürr basirrdü, Morroal Bóktan büdrratóm Godón Kingzan Balngomólankwata, zitülkus God kürü ugósüm zirrkapónórr.”

44 Yesu we wamlórr basirr-basirr Zudia prrobins kugupidü, Godónkwata Morroal Bóktan amgolkü abün Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü.