4
Yesu akó ⌊Samarria⌋ Kol
1 Parrisia barrkrrurr wagó, “Yesu abün umulbain olmal azebdase akó ⌊baptaes baindase⌋, a Zon wa tai abün koke.” 2 (Yesu tüób darrü pam koke baptaes yónürr, wata oya umulbain olmalana baptaes bain kwarilürr.)*Zon ini bóktan opor wialómórr oya peba atang pamkolpam umul-umulan ngitanóm. 3 Da Yesu ene poko nóma arrkrrurr, wa Zudia prrobins amgatórr, Galili prrobinsdü alkomólóm. 4 Wa wata Samarria prrobinsdüma wame.†Aprrapórr God oya yalórr Samarria prrobinsdüma tótókóm Morroal Bóktan büdrratóm.
5 Da Samarria kugupidü, wa darrü wirri basirrdü abzilürr, ngi Sikarr. Zeikob tóba olom Zosepón ngaen ne tüp poko ekyanórr, we minggüpanan yarilürr.Bwób Zitül 33:19; 48:22; Zosyua 24:32 6 Zeikobón nae badu ola yarilürr. Yesun tótókde genggorrama ipadórr, da nae badu minggüpanan popa we mórran-mórran bainürr. Ugón abüs singülküp yarilürr.
7-8 Oya umulbain olmala alo bumiógüm ogobórr basirrdü. Darrü Samarria kola nae aitüm ugón katókórr. Yesu oyabóka wagó, “Gyaurka kol, ia ma kürü nae koke kókyeno?”
9 Ene kola oyabóka wagó, “Ma Zu pamla, ka ma Samarria kolóla, da ma wa kürü naem iade atodóla?” (Zu pamkolpama Samarria pamkolpampükü koke dabirre.)‡Zu pamkolpama Samarria pamkolpampükü koke dabirre, zitülkus tibiób alzizi bomandako. I ta darrpan kübüldügab koke enórre akó elorre. Errkya ene tonarr wata asine.Ezrra 4:1-5; Niómaea 4:1-2
10 Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Ma ne umul nóma ki namüla, God ne kla akyanda, akó ini nótóke, marü wató atoda naem, ma oya ki imtina, da wa marü ⌊ngarkwat-koke arról⌋ akyan nae ki mókyene.”
11 Ene kola oyaka bóktanórr wagó, “Wirri pam, marü go nae ait kurróp a sye ta babulamli! Nae badu ta kari kukurru kokea; ma wa ene ngarkwat-koke arról akyan nae nubó ito? 12 Ia ma igó poko bóktanóm kaindóla, ma Zeikobkagabi wirrila? Kibü abbobat Zeikob kibü ini nae badu wató tókyenóp. Wa tüób, oya simanal olmal akó oya ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋ darrpan ini nae badudügabi nae onolórr.”§Samarria pamkolpama igó gyagüpitótók kwarilürr wagó, i Zeikobón olmalbobatalako.
13 Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Ini nae nótó nóma enóne, oya akó sab nae anóna ipüde. 14 Ka ne nae akyandóla nótó nóma enóne, oya sab myamem nae anóna kokean ipüde. Ka wa ne nae akyandóla, sab arrób naezan byamróke oyaka, akó oya sab ngarkwat-koke arról ekyene.”
15 Ene kola Yesunbóka wagó, “Wirri pam, kürü ene nae ugó kókya, kürü sab myamem nae anóna koke ia küpüde. Da ka sab myamem koke ia katoklo nae baitüm ini badudügab.”
16 Da Yesu oyabóka wagó, “Moba müór ugó ngyau, da kubó tolkomólamke!”
17 Ene kola Yesuka bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü go müór babula.”
Yesu oyaka bóktanórr wagó, “Ma kürü amkoman poko kila, ma igó ne poko bóktóna wagó, ‘Kürü müór babula.’ 18 Ma 5 morwal bumiógrrü, a ma errkya ne pampükü ngyabendóla, wa marü amkoman müór koke-e. Ma kürü ene amkoman poko kila.”
19 Ene kola Yesunbóka wagó, “Wirri pam, ka marü kuri mómzyeta, ma prropetla! 20 Kibü Samarria abalbobatala Godón ini podo*podo: Ene wirri podo Samarria prrobins kugupidü yarilürr. Oya ngi módóga: Gerrizim. kwitüdü ⌊ótók⌋ kwarilürr. A e Zu pamkolpam igó bóktandakla wagó, ‘Wata Zerrusalem wirri basirr módóga, mi Godón we ki ótók kwarila.’ ”
21 Yesu oyabóka wagó, “Kol, kürü amkoman kangu, ene ngürra tótókda, pamkolpama sab myamem Ab ini pododó ó Zerrusalemóm koke ótók kwarile.†Yesu Godón Samuan tótókankwata bóktan yarilürr, Pentakost ngürr nóma yarile. Godón Samua nóma tame, pamkolpama sab Godón yagürnórre popa pokodó. 22 E Samarria pamkolpam umul-kókakla e noan ótókdakla. A ki Zu pamkolpam umulakla ki noan ótókdakla, zitülkus zidbaina Zu pamkolpamdógabi tótókda. 23 Ene ngürra tótókda, da tai ainiga, da amkoman nidi ótókdako, Godón Samua nolngomólnórre Ab ótókóm amkoman tonarre, zitülkus Aba pamkolpam byamkünda oya inzan nidi ótókdako. 24 God Samua, da oya nidi ótókdako, i oya amkoman samu-i akó amkoman kwata ótóknórre.”
25 Ene kola Yesunbóka wagó, “Ka umulóla ene Mesaya sab tame, ⌊Kerrisonbóka⌋ noan ngiliandako. Wa nóma tame, kibü blaman kla sab wató tüzazilórre.”
26 Yesu oyabóka wagó, “Ka wata módógla, marüka nótó bóktandóla.”
27 Ene pokoandó, Yesun umulbain olmala ugón tübabzilürr. I barrkürrürr wa kolpükü nóma bóktan yarilürr. A ene umulbain olmaldógab darrüpa ta Yesun koke imtinürr, “Marü ubi larógóma?” akó, “Ma ene kolpükü iade bóktandóla?”
28 Ene kola tóba mariti tónggapórrón nae bele ola amgatórr, basirrdü we alkomólórr. Pamkolpambóka wagó, 29 “Yao, ene pam asenóm togob! Kürü blaman kla kile, ka ne kla tómbapón namülnürrü. Da ene Kerriso ia amkoman módóga?” 30 Da módóga, i tibiób basirrdügab we bausürr, da Yesuka we ogoblórr.
31 Pamkolpam kwat-kwat nóma koralórr, umulbain olmala Yesun yatop wagó, “Umulbain Pam, gyaurka, ma ugó elo!”
32 Wa ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü alo asine alom, yabü darrü umul babula enekwata.”
33 Da umulbain olmala tibiób we bamtinónóp wagó, “Ia darrü pama simarrue alo kla?”
34 Yesu ibübóka wagó, “Kürü alo módóga, Godón ubi tómbapónóm akó oya zaget alakónóm, wa kürü ne kla küliónürr tómbapónóm. 35 E errkya bóktandakla wagó, ‘Tokom melpal kakóm, ene ma apap abül ngarkwat yarile’. Da ka yabü igó byaldóla, bwób tai ngakónam: errkya apapa kuri twóngrine, gaodóma abülüm. 36 Da nadü pama abülda, wa wata errkyadan tóba darrem apadóda. Wa ene küp‡küp wa pamkolpambóka apónda, Yesun nidi amkoman angundako. ngarkwat-koke arrólóm kwób asuda. Nótó aritóda akó nótó abülda,§nótó aritóda akó nótó abülda, wa ibübóka apónda, Godón zaget nidi tómbapóndako. i sab darrpan pokodó barnginwómdü namüli. 37 Ini bóktan amkomana: darrü pama wa aritóda, darrüpa ma abülda. 38 Ka yabü abülüm zirrnapónarre didiburrdü. Yadi koke zaget kwarilnürrü, a ngibürra zaget kwarilürr. E wata ibünüm zagetan küp dakabyóndakla.”
39 Ene basirrdü abün Samarria pamkolpama Yesun amkoman yangunónóp, zitülkus ene kola ne poko adrratórr Yesunbóka wagó, “Kürü blaman kla kile, ka ne kla tómbapón namülnürrü.” 40 Da ene Samarria pamkolpama oyaka nóma togobórr, i oya imtinónóp ola arrmatóm, da wa ola nis ngürr nümanikürr.
41 Yesun bóktandógab oya akó abüna amkoman we yangunónóp. 42 Da i ene kol we wilóp wagó, “Ki oya amkoman kuri yangurre, igósidi koke ma ne poko adrrüta, a ki kib kuri barrkrrua, da ki umulakla wa amkoman ini tüp Zidbain Pama!”
Yesu Kingan Zaget Paman Siman Olom Dólóng Yónürr
43 Ene nis ngürr kakóm, wa olgabi wamórr Galili prrobinsdü. 44 Yesu ngaen tüóbzan bóktanórr wagó, “Tóbanan basirrdü prropet wirri ngi koke atendako.”*Godón Bukbóka wirri umul pam tai umul kokeako wagó, Yesun tóbanan pamkolpam ia Galili, ta ia Zudia pamkolpam koralórr, zitülkus wa Zudia Prrobinsdü tómtómólórr akó Galili Prrobinsdü ngyaben yarilürr. Wata ngibürra Yesun amkoman yangunóp, zitülkus wa ne ⌊arüng tonarr⌋ tómbapón yarilürr. A Samarria kolpama Sikarr basirr kugupidü oya amkoman yangunóp wagó, wa Kerriso-e (4:40–42). Ene umulürründügab, da i oya barnginwómpükü ipüdóp.Metyu 13:57; Mak 6:4; Luk 4:24 45 Da Yesu Galili prrobinsdü nóma tübzilürr, pamkolpama oya sisingül akyenóp, zitülkus i blamana ogobórr Zerrusalem, da nósenóp wa ne elklaza tómbapón yarilürr ⌊Büdül Kórzyón Tóredó⌋.†Galili pamkolpama Yesun barnginwómpükü esenóp, zitülkus i esenóp Yesu Zerrusalemóm ne wirri elklaza tómbapón yarilürr Büdül Kórzyón Tóredó. Igó ngarkwatódó koke wagó, wa Kerriso-e.Zon 2:13-25
46 Yesu akó Keina basirrdü alkomólórr Galili prrobinsdü, wa nae waenóm ne imzazilürr. Darrü kingan‡Ene king aprrapórr Errod Antipas yarilürr. zaget pam ola asi yarilürr. Oya siman olom azid yarilürr Kaperrna-um wirri basirrdü. 47 Ene pama nóma arrkrrurr wagó, Yesu Zudiagab kuri alkomóle Galili, wa oyaka we wamórr. Yesun imtinürr Kaperrna-um tótókóm tóba olom dólóng ainüm, zitülkus wa büdül kari poko yarilürr. 48 Yesu ene pambóka wagó, “E kürü amkoman koke kangunane, kókóta e ⌊wirri tulmil⌋ nósenane Godón arüng pupainüm akó kókóta e ⌊asen-koke tórrmen⌋ nósenane, da e kürü igósidi amkoman kangunane.”
49 Ene kingan zaget pama Yesunbóka wagó, “Wirri Pam, kankü tam, kürü oloma kena nurrótók!”
50 Yesu oyabóka wagó, “Ugó wam, marü siman oloma sab ngyabene!”
Yesu ene pam ne bóktan opor ekyanórr, amkoman yangunürr, da we wamórr. 51 Darrü ngürr, wazan basirrdü alkomólólórr, kwat-kwat, oya tóba zaget pama semrrónóp ini bóktanpükü wagó, “Marü oloma sab ngyabene!”
52 Wa ibü nümtinóp wagó, ia nadü abüs ngarkwat yaril, oya oloma nóma dólóng baine. I bóktan yalkomólóp wagó, “Sim simam, abüs küp darrpan nóma yaril, ene güb tórrngóna oya ugón amgüte.” 53 Ene siman oloman aban ngambangólórr wagó, wata we abüs ngarkwat yaril Yesu oya nóma yalórr wagó, “Marü siman oloma sab ngyabene!” Wa tüób, akó tóba blaman müótan kolpama Yesun amkoman igósidi yangunóp.
54 Ini wa nis ngim wirri tulmil yarilürr Yesu ne kla tólaelórr Godón arüng pupainüm Galili prrobinsdü, wa Zudia prrobinsdügab nis ngim nóma alkomólórr ama Galili.
*4:2 Zon ini bóktan opor wialómórr oya peba atang pamkolpam umul-umulan ngitanóm.
†4:4 Aprrapórr God oya yalórr Samarria prrobinsdüma tótókóm Morroal Bóktan büdrratóm.
4:5 Bwób Zitül 33:19; 48:22; Zosyua 24:32
‡4:9 Zu pamkolpama Samarria pamkolpampükü koke dabirre, zitülkus tibiób alzizi bomandako. I ta darrpan kübüldügab koke enórre akó elorre. Errkya ene tonarr wata asine.
4:9 Ezrra 4:1-5; Niómaea 4:1-2
§4:12 Samarria pamkolpama igó gyagüpitótók kwarilürr wagó, i Zeikobón olmalbobatalako.
*4:20 podo: Ene wirri podo Samarria prrobins kugupidü yarilürr. Oya ngi módóga: Gerrizim.
†4:21 Yesu Godón Samuan tótókankwata bóktan yarilürr, Pentakost ngürr nóma yarile. Godón Samua nóma tame, pamkolpama sab Godón yagürnórre popa pokodó.
‡4:36 küp wa pamkolpambóka apónda, Yesun nidi amkoman angundako.
§4:36 nótó aritóda akó nótó abülda, wa ibübóka apónda, Godón zaget nidi tómbapóndako.
*4:44 Godón Bukbóka wirri umul pam tai umul kokeako wagó, Yesun tóbanan pamkolpam ia Galili, ta ia Zudia pamkolpam koralórr, zitülkus wa Zudia Prrobinsdü tómtómólórr akó Galili Prrobinsdü ngyaben yarilürr. Wata ngibürra Yesun amkoman yangunóp, zitülkus wa ne ⌊arüng tonarr⌋ tómbapón yarilürr. A Samarria kolpama Sikarr basirr kugupidü oya amkoman yangunóp wagó, wa Kerriso-e (4:40–42). Ene umulürründügab, da i oya barnginwómpükü ipüdóp.
4:44 Metyu 13:57; Mak 6:4; Luk 4:24
†4:45 Galili pamkolpama Yesun barnginwómpükü esenóp, zitülkus i esenóp Yesu Zerrusalemóm ne wirri elklaza tómbapón yarilürr Büdül Kórzyón Tóredó. Igó ngarkwatódó koke wagó, wa Kerriso-e.
‡4:46 Ene king aprrapórr Errod Antipas yarilürr.