6
Du taakwat kutkalé yadaranké dé Jisas kudi wakwek
1 *Mt 23:5Jisas kudi las wawo dé kéga wakwek: “Guné Gotké yéknwun jébaa yate déké male sanévéknwuké guné yo. Guné Gotké yéknwun jébaa yate nak du taakwa de waga yagunu vétakne guna yéba kevérékdoké mawulé yate deku méniba wani jébaa yagunéran guné gunéké guné sanévéknwu. Waga sanévéknwute deku méniba yagunéran awuréba rakwa ban guna yaapa kukba guna yéba kevérékmarék yaké dé yo.
2-3 *Mt 25:37-40“Yénaa yakwa du las deku yéba kevérékte de Gotna kudi buldakwa gat wulae téte yaabuba wawo téte de gwalmu yamarék du taakwaké gwalmu kwayu. Wupmalemu du taakwa véte wani yénaa yakwa duna yéba kevérékdoké, de yénaa yakwa du gwalmu yamarék du taakwaké gwalmu de kwayu. Waga kwayédaka wupmalemu du taakwa véte wani yénaa yakwa duna yéba de kevéréknu. Kukba Got wani yénaa yakwa duna yéba kevérékmarék yaké dé yo, wupmalemu du taakwa deku yéba bulaa kevérékdakwa bege. Adél wuné gunat wakweyo. Guné yénaa yakwa du kwayédakwa pulak kwayémarék yaké guné yo. Guné gwalmu yamarék du taakwaké gwalmu kwayéké yagunéran nak du taakwat wani muké wakwemarék yaké guné yo. Akélak kwayéké guné yo. Waga kwayégunu nak du taakwa wani muké kutdéngmarék yado guné wale rakwa du taakwa wawo wani muké kutdéngmarék yaké de yo. 4 *Kl 3:23-24Guné waga akélak kwayégunu awuréba rakwa ban guna yaapa véké dé yo. Vétakne kukba dé yagunén yéknwun mu kaataké dé yo.
Got wale kudi buldakwaké dé Jisas kudi wakwek
5 *Lu 18:10-14“Yénaa yakwa du Gorét waataké, de Gotna kudi buldakwa gat wulae téte yaabuba wawo téte de Gorét waato. Wupmalemu du taakwa derét védoké de waba Gorét waato. Wupmalemu du taakwa derét véte deku yéba kevérékdoké de waba Gorét waato. Waga yadaka wupmalemu du taakwa deku yéba de kevéréknu. Waga yate yadan yéknwun mu de kaato. Yénaa yakwa du wani du taakwat yéknwun mu debu nyégélék. Kukba Got yadan yéknwun mu kaatamarék yaké dé yo. Adél wuné gunat wakweyo. Guné yénaa yakwa du Gorét waatadakwa pulak Gorét waatamarék yaké guné yo. 6 Guné Got wale kudi bulké yate guné nak nak guna gat wulae gwés miték tépétakne kapmu rate dé wale kudi bulké guné yo. Bulgunu guna yaapa Got guné waga rate bulgunu véte guna kudi véknwuké dé yo. Dérét kaapuk vénakwa. Dé guna kudi véknwute kukba dé yagunén yéknwun mu kaataké dé yo.
7 “Gotké kutdéngmarék yakwa du taakwa de wo, Naané wupmalemu kudi bulte naana némaan duwat waatanaran de véknwuké de yo. Naate wate wupmalemu yaamabi kudi de bakna bulte waato. Guné wupmalemu yaamabi kudi buldakwa pulak guné Got wale bulmarék yaké guné yo. 8 *Mt 6:32Guné dérét waatamarék yagunén tulé guna yaapa Got débu kutdéngék, yapatigunékwa muké. Kutdéngdénké sanévéknwute guné dé wale kudi bulte guné wupmalemu yaamabi kudi bulmarék yaké guné yo. 9 Guné dérét kéga waataké guné yo:
Naana yaapa, méné ména gayéba méné ro.
Naané ména yéba kevérékgé naané mawulé yo.
10 Méné némaan ban rate akwi du taakwaké miték véménuké naané mawulé yo.
Ména gayéba rakwa du ména kudi miték véknwudakwa pulak, naané kéni képmaaba rakwa du taakwa wawo ména kudi miték véknwuké naané mawulé yo.
11 Kéni nyaa yapatinakwa kadému tiyaaménuké naané ménat waato.
12 *Mt 18:21-22Du taakwa naanat kapéredi mu yadaka naané wani muké tépa kaapuk sanévéknwunakwa.
Yano méné yanan kapéredi mu yatnyéputiye méné wani muké tépa sanévéknwumarék yaké méné yo.
13 *Lu 22:40; Jo 17:15; 2 Te 3:3Méné naanat kutkalé yaménu naané kapéredi mu yakwa banna kudi véknwumarék yate kapéredi mu tépa yamarék yaké naané yo.
Waga ménat naané waato.
[Méné naané akwi du taakwaké miték vésaakute apa yasaakute némaan ban rasaakuké méné yo apuba apuba. Adél.]
14 “Guné wani kudiké mé sanévéknwu. Guné nak du taakwa gunat yadan kapéredi muké sanévéknwumarék yagunéran awuréba rakwa ban guna yaapa Got yagunén kapéredi mu yatnyéputiye wani muké tépa sanévéknwumarék yaké dé yo. 15 *Mk 11:25-26Guné nak du taakwa gunat yadan kapéredi muké wekna sanévéknwute derét yakataké mawulé yagunéran guna yaapa Got yagunén kapéredi muké wekna sanévéknwute wani kapéredi mu yatnyéputimarék yate gunat yakataké dé yo.” Naate dé Jisas wak.
Kadémuké yaakétdakwaké dé Jisas kudi wakwek
16 Wani kudi watakne dé derét tépa wakwek: “Yénaa yakwa du Got wale kudi bulké, de nak apu nak apu kadémuké yaakéru. Yaakétte nak du taakwa kadémuké yaakétdanké kutdéngdoké de deku ménidaamaba waama képmaa lépmu. Lépdaka deku ménidaama waama dé yo. Yadéka nak du taakwa véte de wo, ‘Wani du Gotké sanévéknwute de kaadéké kiyao. Wan yéknwun mu yakwa du de.’ Naate wate deku yéba de kevéréknu. Waga yate yadan yéknwun mu de kaato. Yénaa yakwa du wani du taakwat yéknwun mu debu nyégélék. Kukba Got yadan yéknwun mu kaatamarék yaké dé yo. Adél wuné gunat wakweyo. 17 Guné de yakwa pulak yamarék yaké guné yo. Guné Got wale kudi bulké yate, kadémuké yaakétte guna ménidaama yakutnyéké guné yo. Ye nébé viyaaké guné yo, akwi nyaa yagunékwa pulak. 18 Guné waga yagunéran nak du taakwa gunat véte kutdéngmarék yaké de yo, guné Got wale kudi bulké yate kadémuké yaakétgunénké. De wani muké kutdéngmarék yadoké guné guna ménidaama yakutnyéké guné yo. Waga yagunéran guna yaapa Got male wani muké kutdéngké dé yo. Dérét naané kaapuk vénakwa. Guné kadémuké yaakétte dé wale kudi bulte kapmu ragunu dé véte kukba yagunén yéknwun mu gunat kaataké dé yo.
Gotna gayéba miték rasaakudaranké dé Jisas kudi wakwek
19-21 *Je 5:1-6; 1 Ti 6:9-10; Lu 18:22; Kl 3:1-2“Guné apuba apuba némaa muké guné sanévéknwu wanévéknwu. Yate wani muké guné mawulé yo. Mé véknwu. Guné waga yate guné kéni képmaana wupmalemu gwalmu kéraaké sanévéknwumarék yaké guné yo. Kéni képmaana gwalmu wan némaa mu kaapuk. Biyaak wani mu de kérépaknu. Résépu wani mu dé yaalébaanu. Sél yakwa du nak duna ga pérae wulae wani mu de sél yo. Wani mu rasaakumarék yadéranké sanévéknwute guné Gotna gayéba miték rasaakugunéranké sanévéknwuké guné yo. Sanévéknwute guné yéknwun mu male yaké guné yo. Gotna gayéba rate yagunéran mu wan némaa mu. Wani mu wan kéni képmaana gwalmu pulak kaapuk. Gotna gayéba rate yagunéran mu rasaakuké dé yo. Biyaak wani mu kérépakmarék yaké de yo. Résépu wani mu yaalébaanmarék yaké dé yo. Sél yakwa du wani gayét wulaamarék yate wani mu sél yamarék yaké de yo. Kéni képmaaba gwalmu jawutaknakwa du taakwa de kéni képmaana muké male de mawulat kapére yo. Gotna gayéba raké sanévéknwukwa du taakwa de dé wale miték rasaakuké de mawulat kapére yo.
Yéknwun mu védaranké dé Jisas kudi wakwek
22 “Guna méni wan gaba tékwa gwés pulak. Wani gwés naapidaka gaba nyaaka dé yo. Guné yéknwun mu male végunéran guna mawulé miték téké dé yo. Yadu guna sépé miték tédu guné nyaakaba raké guné yo. 23 Guné kapéredi mu male végunéran guna mawulé miték témarék yaké dé yo. Guna mawulé miték témarék yadéran, guna sépé miték témarék yadu, guné gaankétéba raké guné yo.
Nakurak némaan banna jébaaba wulaadaranké dé wakwek
24 “Du nak némaan du vétikgé jébaa yaké dé yapatiyu. Waga jébaa yadéran dé nak némaan duké yéknwun mawulé yate nakgé kélik yaké dé yo. Guné wani du pulak guné ro. Guné némaan ban Gotké jébaa yate déké male sanévéknwugunéran guné déké apuba apuba yéknwun mawulé yaké guné yo. Yate guné yéwaa kéraaké sanévéknwumarék yaké guné yo. Guné yéwaa kéraaké male apuba apuba sanévéknwugunéran guné némaan ban Gotké kélik yaké guné yo.” Naate dé Jisas wak.
Bakna muké sanévéknwudakwaké dé Jisas kudi wakwek
25 *Pl 4:6; Yi 13:5; 1 Pi 5:7Wani kudi wakwetakne dé Jisas derét tépa wakwek: “Nakurak némaan banké jébaa yagunéranké sanévéknwute wuné gunat wakweyo. Guné wup yate kadému gu baapmu wutké wawo sanévéknwu wanévéknwumarék yaké guné yo. Kadému, gu, baapmu wut wan bakna mu. Némaa mu kaapuk. Guné wani muké sanévéknwu wanévéknwumarék yaké guné yo. Got wadék guné ro. Guna sépé guna mawulé guna wuraanyan yadék guné ro. Wan némaa mu. 26 *Lu 12:6-7Guné apit mé vé. De kadému kaapuk yaanandakwa. De kaapuk kadému kéraate kaadi gaba taknadakwa. Yadaka awuréba rakwa ban guna yaapa dé deké kadému kwayu. Api wan makwal. Guné du taakwa guné némaan. Got waga apiké kadému kwayédu guné kutdéngké guné yo. Gunéké wawo kadému kwayéké dé yo. 27 Mé véknwu. Guna du nak wupmalemu kwaaré las wawo raké sanévéknwu wanévéknwudéran dé watakne wupmalemu kwaaré las wawo raké apa yaké dé yo, kapu kaapuk? Wan kaapuk. Déku kapmu watakne wupmalemu kwaaré las wawo raké yapatiké dé yo.
28 “Samuké guné baapmu wutké guné sanévéknwu wanévéknwu? Waga yamarék yaké guné yo. Guné maaweké mé sanévéknwu. Naané wani maawe kaapuk yaanannakwa. De bakna de yaalo. De jébaa kaapuk yadakwa. De baapmu wut kaapuk kétaapadakwa. Yadaka Got dé deké miték vu. 29 Deké dé yéknwun nyaap dé kwayu. Déknyényba wupmalemu gwalmu yan némaan ban nak déku yé Solomon yéknwun baapmu wut dé kusok. Yate wani maawe pulak kusokwa yéknwun mu kaapuk kusodén. Maawe kusokwa yéknwun mu Solomon kuson yéknwun mat débu talaknak. 30 Got wani maaweké dé miték vu. Wani maawe walkamu male téké de yo. Bulaa de tu. Séré kiyaaké de yo. Kiyaado du taakwa wani maawe péle yaa tuké de yo. Wani maawe wan makwal mu male. Guné du taakwa guné némaan. Guné Gotké kaapuk miték sanévéknwugunékwa. Yate wup yate guné wo, ‘Naanéké miték véké dé yo, kapu kaapuk?’ Naate wagunéka bulaa wuné gunat wo. Got maawe waga kusodu véte guné kutdéngké guné yo. Gunéké baapmu wut kwayéké dé yo. 31 Waga kutdéngte guné wup yamarék yate kéga wamarék yaké guné yo, ‘Samu mu kaké naané yo? Samu gu kaké naané yo? Samu baapmu wut kusadaké naané yo?’ 32 Waga wamarék yaké guné yo, awuréba rakwa ban guna yaapa guné wani muké yapatigunékwaké kutdéngdén bege. Gotna kudi véknwumarék yakwa du taakwa de wani muké de sanévéknwu wanévéknwu. Guné de yakwa pulak wani muké sanévéknwu wanévéknwumarék yaké guné yo. 33 *Lu 18:29-30Yate guné Gotna kémba yaale déku kudi miték véknwute wadékwa pulak yate déku jébaa yaké mawulat kapére yaké guné yo. Waga yagunéran dé gunéké wani mu kwayéké dé yo. 34 Kwayédéranké sanévéknwute guné séré yaaran muké wup yamarék yaké guné yo. Séré yaaran muké sanévéknwu wanévéknwumarék yaké guné yo. Bulaa yaaran muké male sanévéknwuké guné yo.” Naate dé Jisas derét wak.