2
Hodáay Pákén Ruhay ér kapag
1 Wahdé Pentikástay*2:1 Pentikást, bezán Rón o Móshay Aid.róch átk, sajjahén yakjáh mocch atant. 2 Anágat cha ásmáná yakk anchén tawáré átk ke gwashay trondén gwáté at o hamá lóg ke á ódá neshtagatant gwátá mán patát. 3 Áyán bázén áspaymén shahm o shamálah†2:3 Shamálah, bezán ásay rók, ásay zobánok. dist ke zobánok dayán har yakkéay sará ér neshtant. 4 Á sajjahén, cha Hodáay Ruhá porr butant o anchosh ke Pákén Ruh áyán wák o twán bakshagá at, dhanni zobánán habar kanagá laggetant.
5 Á róchán, ásmánay chérá har molk o har kawmay Hodádóstén Yahudi, Urshalimá jahmenend atant. 6 Wahdé é tawár chest but, bázén mardomé yakjáh mocch but o hayrán o habakkah mant, chéá ke harkas cha moridáni dapá wati jenday zobáná eshkonagá at. 7 Gorhá, pa bah mánagi‡2:7 Bah mánag, bezán sakk hayrán bayag, boh bayag. o hayráni gwashtesh: “Bárén, é ke habar kanagá ant Jalili naant? 8 Gorhá che paymá má sajjahén, cha áyáni dapá wati máti zobáná eshkonagá én!? 9 Má, cha Párs, Mád o Ilám, cha Baynolnahrayn, Yahudiah, Kápádukiah, Pontus o Ásiáyá,§2:9 Á wahdá, Ásiáay máná annugén Torkiahay rónendi némag at. 10 cha Prijiah, Pampiliah o Mesrá én, cha Libiáay hamá hand o damagán ke Keriniay nazzikká ant o anchosh cha Rumá átkagén mardom én, 11 Yahudi o darkawmén*2:11 Darkawm, bezán á ke Yahudi naant. Yahudi butagén mardom, Kriti o Arab ham. Má sajjahén eshkonagá én ke may zobáná, Hodáay mazanén kárán darshána kanant.” 12 Gorhá pa hayráni cha yakdomiá jostesh kort: “É kár o habaráni máná ché ent?” 13 Bale lahtén pa malandh o maskará gwashagá at: “Sharábá†2:13 Pákén Ketábay tahá har jágah ke sharábay labz átkag, eshiay máná cha angurá jórh butagén sharáb ent ke Engréziá “wine” gwashaga bit. mast o malár kortagant.”
Petros mocchiay démá trána kant
14 Á wahdi, Petros gón á dega yázdahénán pád átk o pa borztawári gón áyán gwashti: “Oo Yahudián o Urshalimay jahmenendán! Sarpad bebét o mani habarán delgósh kanét. 15 É mardom, á dhawlá ke shomá hayála kanét, mast naant. Angat sáhat sabáhay noh‡2:15 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “Róchay sayomi sáhat”. Yahudiáni róchay hesáb, sáhat sohbay shashá bongéja but. ent. 16 É hamá hál o habar ent ke Yuil nabiá é dhawlá péshgói kortag.
17 ‘Hodá gwashit: “Goddhi róchán sajjahén mardomán cha wati Ruhá sarrécha kanán. Shomay jenekk o bachakk paygambaria kanant, shomay warná elháma gerant o pirén, wába gendant.
18 Á róchán, wati golám o móledán cha wati Ruhá sarrécha kanán o á ham paygambaria kanant.
19 Borzád mán ásmáná mójezah o ajekkái§2:19 Ajekkái, bezán mójezah, hayrán kanókén kár.o jahlád mán zeminá ajabbatén nesháni pésha dárán, hón o ás o mojén dutt.
20 Cha Hodáwanday porshawkatén róchay rasagá pésar, róch tahárdém o máh hónchaka bit.
22 Oo Esráilián! Delgósh kanét. Anchosh ke shomá wata zánét, Hodáyá shomay nyámá mójezah o ajekkái o ajabbatén nesháni cha Issá Náseriay némagá záher o paddar kort o é dhawlá pa áiá gwáhi dáti. 23 É mard gón Hodáay péshzánti o gisshéntagén shawrá shomay dastá dayag but o shomá gón bédináni komakká salibay sará dratk o kosht. 24 Bale Hodáyá cha mordagán zendag kort o cha markay ranj o azábá rakként,†2:24 Rakkénag, bezán neját dayag, bacchénag. chéá ke nabuteni at mark áiá wati panjagáni tahá bedárit, 25 hamá dábá ke Dáudá áiay bárawá péshgói kortag o gwashtag:
‘Man modám Hodáwand wati dém pa démá distag, á mani rástén pahnátá ent, cha hamé sawabá mana nalarzán o nathagalán.
26 Paméshká, delon wassh o zobán shádán ent. Jesm o jánon mán ométay kalátá áráma gipt,
27 chéá ke taw maná mordagáni jaháná yalaha nakanay o wati hamá Pákéná sarhag o pussagá naylay.
28 Taw maná zenday ráh sój dátagant o wati pahnátá maná cha shádmániá sarrécha kanay.’‡2:28 Zabur 16:8–11.
29 Oo brátán! Man pa deljami shomárá gwashán ke may bonpirok Dáud mort, kabr o kapan but o áiay kabr tán maróchi may gwará hastent. 30 Bale á paygambaré at o zántagati Hodáyá sawgend wártag o kawl kortag ke cha áiay naslá yakkéá, áiay bádsháhiay tahtay sará nádénit. 31 Dáudá cha péshá, áyókén róch distagatant o Masihay jáh janagay bárawá gwashtagati ke á na mordagáni jaháná yalah kanaga bit o na áiay jóna sarhit o pussit.§2:31 Zabur 16:10. 32 Hodáyá Issá Masih zendag kort o má sajjahén, é rástiay sháhed én. 33 Á, Hodáay rástén némagá borzád barag but. Cha Petá, wádah dátagén Pákén Ruh áiá raset o hamá dhawlá ke shomá gendag o eshkonagá ét, nun Pákén Ruhi békesás*2:33 Békesás, bezán sakk báz, béandázah, béhesáb. bakshetag. 34 Chéá ke Dáud wat ásmáná borzád nashot, bale gwashtagi: ‘Hodáwandá gón mani Hodáwandá†2:34 “Mani Hodáwand” bezán Issá Masih.gwasht, “mani rástén némagá benend 35 tán hamá wahdá ke tai dozhmenán tai pádáni chéray padag o chárchóbahé bekanán.” ’‡2:35 Zabur 110:1.
36 Paméshká, Esráilay sajjahén kawm allam bezánt, hamá Issá ke shomá salib kasshet, Hodáyá Hodáwand o Masih kortag.” 37 Wahdé mardomán é habar eshkotant, báz del padard butant o gón Petros o á dega kásedán gwashtesh: “Oo brátán! Má chón bekanén?”
38 Petrosá gón áyán gwasht: “Cha wati gonáhán pashómán bebét o tawbah bekanét o cha shomá harkas Issá Masihay námá pákshódi bekant, tánke Hodá shomay gonáhán bebakshit. Á wahdá shomárá Hodáay Pákén Ruh, tohpah o thékia rasit. 39 Hodáwanday é labz o kawl éwak o tahná pa shomá naent, pa shomay chokk o óbádag o á dega durén hand o damagáni hamá mardomán ent ham, ke may Hodáwandén Hodá áyán wati kerrá tawára kant.”§2:39 Albat, báyad bezánén Hodá sajjahén mardomán wati kerrá lóthit.
40 Petrosá, á, pant o sój dayáná kaddhan*2:40 Kaddhan, bezán mohrén tákid, hokm. kort o gwashtant: “Watá cha é gomráhén nasl o padréchá berakkénét.” 41 Gorhá, hamáyán ke áiay kolaw o paygám zort, pákshódi ham kort o á róchá, kesás say hazár mardom gón báwarmandán hór but. 42 Áyán, pa kásedáni dars o sabakká, pa sharikdárén zendá, pa nánay bahr kanag†2:42 Pa Issáay goddhi shámay yátmáná, áiay báwarmand nán o sharáb bahra kanant. o pa dwáyá, watá nadr kort. 43 Sajjahénáni delá bimm o torsé nesht o cha kásedán mójezah o ajabbatén nesháni záher o paddara but.
Báwarmandáni sharikdárén zend
44 Sajjahén báwarmand, gón yakdegará hór o sajjahén mál o hastiá sharikdár atant. 45 Áyán wati mál o melkat bahá o nadra kort o harkasay garaz o zaluratáni sará, sajjahénáni nyámá bahra kortant. 46 Á, har róch gón hamdeli, mazanén parasteshgáhá moccha butant o wati lógán ham pa wasshi o delsetki nánesh bahra kort o hórigá warákesha wárt. 47 Hodáesh satá o saná kort o sajjahén mahluká á dóst atant. Hodáwand ham róch pa róch rakkéntagén mardomán géshá cha géshter kanán at.
*2:1 2:1 Pentikást, bezán Rón o Móshay Aid.
†2:3 2:3 Shamálah, bezán ásay rók, ásay zobánok.
‡2:7 2:7 Bah mánag, bezán sakk hayrán bayag, boh bayag.
§2:9 2:9 Á wahdá, Ásiáay máná annugén Torkiahay rónendi némag at.
*2:11 2:11 Darkawm, bezán á ke Yahudi naant.
†2:13 2:13 Pákén Ketábay tahá har jágah ke sharábay labz átkag, eshiay máná cha angurá jórh butagén sharáb ent ke Engréziá “wine” gwashaga bit.
‡2:15 2:15 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “Róchay sayomi sáhat”. Yahudiáni róchay hesáb, sáhat sohbay shashá bongéja but.
§2:19 2:19 Ajekkái, bezán mójezah, hayrán kanókén kár.
*2:21 2:21 Yuil Nabiay Ketáb 2:28–32.
†2:24 2:24 Rakkénag, bezán neját dayag, bacchénag.
‡2:28 2:28 Zabur 16:8–11.
§2:31 2:31 Zabur 16:10.
*2:33 2:33 Békesás, bezán sakk báz, béandázah, béhesáb.
†2:34 2:34 “Mani Hodáwand” bezán Issá Masih.
‡2:35 2:35 Zabur 110:1.
§2:39 2:39 Albat, báyad bezánén Hodá sajjahén mardomán wati kerrá lóthit.
*2:40 2:40 Kaddhan, bezán mohrén tákid, hokm.
†2:42 2:42 Pa Issáay goddhi shámay yátmáná, áiay báwarmand nán o sharáb bahra kanant.