15
Kraistnöŋ kömupnöhök wahörök.
1 O urumeleŋ alaurupni, nöŋön Ölöwak Buŋa jim asarim eŋgiali, mi ölum eŋgubapuköra mönö köl gulim eŋgimam. Iŋini mi buŋa qem aŋguba mötnaripŋini miaŋgöreŋ ala töndangöba kinje. 2 Nöŋön Ölöwak Buŋa jim asarim eŋgiali, iŋini mi miaŋgö dop töp memba aŋgön kölme ewö, miaŋön mönö mem letot eŋgiiga Suepkö buŋaya akŋe. Mewö qahö akŋe ewö, uruŋini mönö öne töhön meleŋda malje.
3 *Ais 53.5-12Nöŋön keu tosatŋi pakpak göraŋe ala nanak Buŋa keu möt aŋgön kölali, mi mötpi öŋgöiga miaŋgö keu kötŋi mötmegöra mi kewö eŋgial: Kraistnöŋ mönö Buŋa Kimbi ahözawaŋgö dop neŋgö siŋgisöndokninaŋgöra aka kömuyök. 4 *Sum 16.8-10; Mat 12.40; Apo 2.24-32Kömuiga Buŋa Kimbi ahözawaŋgö dop löm kölgetka sömaŋi karöbut aiga kömupnöhök wahörök. 5 *Mat 28.16-17; Mak 16.14; Luk 24.34, 36; Jon 20.19Kömupnöhök wahöta Pitögöreŋ asuhuyök aka miaŋgö andöŋe gwarekurupŋi 12 yeŋgöreŋ asuhuyök.
6 Miaŋgö andöŋe nalö mohot miaŋgöreŋök urumeleŋ alaurupnini qötöŋini 500 oŋgiröhi, mönö yeŋgöreŋ asuhuyök. Yeŋgöreŋök ambazip ölŋi yeŋön toroqeba nalö kewöŋe mewöyök maljemö, tosatŋan lök kömuget. 7 Miaŋgö andöŋe munŋi Jeimsgöreŋ asuhuyök aka miaŋgö andöŋe aposol pakpak yeŋgöreŋ asuhuyök.
8 *Apo 9.3-6Mieŋgöreŋ körek asuhubagun qöndökŋi mönö nöŋgöreŋ mewöyök asuhuyök. Nöŋön aposol mi asai ewö öröpköba aluŋi asuhuyal. 9 *Apo 8.3Miaŋgö könaŋi kewö: Nöŋön aposol yeŋgö sutŋine mötpi eriga dagibezupŋini akzal. Anutugö urumeleŋ könagesö sesewerowero ak eŋgiba malali, miaŋgöra nöŋgö qetni aposol qetketka mötpi gamuŋambuk akza.
10 Gamuŋambuk akzapmö, nalö kewöŋe yuai akzali, mi mönö Anutugö kalem möriamŋan mem letota nam köl niŋgiiga maljal. Yaŋön kalem möriamŋi niŋgiiga liklak qahö akiga eta qeba omaŋi qahö ahökmö, nöŋön mönö aposol körek luhut al eŋgiba köhöiba nup memba malal. Mi nanak qahöpmö, Anutugö kalem möriamŋan mönö inahöm niŋgiiga nupnaŋgö ölŋi mewö asuhuba sehiyök.
11 Nöŋön meali me yeŋön megetka ölŋi asuhuyöhi, mi muat. Neŋön mönö Ölöwak Buŋa keu mewö jim asarimakzin aka iŋini miaŋgö dop uruŋini meleŋda Kraist möt nariba malje. Mewö.
Nini kömupnöhök denöwö guliba wahötpin?
12 Mötket! Kraistnöŋ guliba kömupnöhök wahöröhi, yaŋgö könaŋi mewö jim asarimakzin ewö, eŋgöreŋök tosatŋan mönö denöwö aka kewö jimakze, “Kömukömuŋi yeŋön qahö guliba wahötme.” 13 Mewö jimakzemö, kömukömuŋi yeŋön qahö guliba wahötpeak ewö, Kraistnöŋ mönö mewöyök qahö guliba mal köhöibawak. 14 Anutunöŋ Kraist qahö mem gulii kömupnöhök wahötpawak ewö, nini Buŋa keuŋi mi jim asarimakzini mi omaŋi akawak. Mi möt narigetka miaŋön mewöyök pömsöm qeba omaŋi akawak.
15 Anutunöŋ ölŋa kömukömuŋi qahö mem gulim eŋgii wahötpeak ewö, Kraistnöŋ mönö mewöyök qahö mem gulii wahötpawak. Nini mi töndup Anutugö könaŋi kewö naŋgöba jimakzin, “Anutunöŋ mönö Kraist mem gulii kömupnöhök wahörök.” Keu mi ölŋi qahö akawak, ambazipnöŋ mönö miaŋgöra aka könaŋamnini miwikŋaigetka muneŋi aiga ölöp nöŋgöra kewö jibeak, “Anutugö könaŋi mönö naŋgöba jim sohomakza.” Keu miaŋön mönö gamuŋamŋuk akawak. 16 Anutunöŋ kömukömuŋi qahö mem gulim eŋgii wahötme ewö, Kraistnöŋ mönö mewöŋanök qahö guliba wahötpawak.
17 Anutunöŋ Kraist qahö mem gulii wahötpawak ewö, iŋini mönö öne töhöntöhön möt narim waŋgiba toroqeba siŋgisöndokŋinaŋgö kösögwarönöŋ malbeak. 18 Mewö aiga alaurupninan Kraistpuk qekötahöba kömugeri, yeŋön mönö mewöyök sohoba könöp siagö buŋaya akeak. 19 Nini Kraist jörömqöröm ak waŋgiba gölmenöŋ malbinaŋgö dop galöm köl neŋgii miaŋgöreŋ tekömapköra mambötzin ewö, nini mönö ambazip tosatŋi pakpak eŋgoŋgita bapŋine geba öngöpŋi daböŋi malinga körekŋan wösö mötmöt ak neŋgimakzeaŋgö dop akinak.
20 Mewö akinakmö, Kraistnöŋ mönö ölŋa guliba kömukömuŋi yeŋgö jitŋe memeŋini aka kömupnöhök wahörök. 21 Miaŋgö könaŋi kewö: Azinöŋ kömup kondoriga asuhui könahiba kömumba mala korin. Kömumba maljinaŋgöra aka azi kunŋan kömumba guliba malmal köhöikŋi kondoriga asuhuyök. Miaŋgöra nini körekŋan mönö mewöyök guliba kömupnöhök wahötpin. 22 Körek neŋön Adam ewö aka kömumbini, mewöŋanök Kraistpuk qekötahözini, Anutunöŋ nini körek mal köhöibingöra mem gulim neŋgima.
23 Mem gulim neŋgimapmö, körek neŋön mönö Anutunöŋ nalö alöhaŋgö dop guliba wahötpin. Kraistnöŋ jitŋememenini aka guliiga miaŋgö andöŋe yaŋgö buŋaŋi akzini, neŋön liliŋgöba kaiga nalö miaŋgöreŋ guliba wahötpin. 24 Kraistnöŋ mönö liliŋgöba kaba ömewöröme pakpak gölme dop ösum-mumu qakŋe galöm kölakzei, mieŋgö kukŋini memba et ala ösumŋini körek köndeŋma. Mi köndeŋda bemtohoŋi Anutu Iwigö böröŋe aliga gölmenöŋ malmal miaŋgöreŋ teköma.
25 *Sum 110.1Kraistnöŋ galöm köla mal öŋgöiga Anutunöŋ Buŋa keu ahözawaŋgö dop “mönö kerökurupŋi körek luhut ala nanŋi köna bapŋe al eŋgima.” Kraistkö galömkölköl nupŋan mönö miaŋgöreŋ teköma. 26 Kerökurupŋi luhut al eŋgiiga miaŋgöreŋ kömup Toŋan mönö qöndökŋi aiga memba et al waŋgima.
27 *Sum 8.6Miaŋgö könaŋi mi Buŋa Kimbinöŋ kewö ahöza, “Anutunöŋ mönö yuai pakpak yaŋgö köna bapŋe ali ahöza.” Keu mewö ahözapmö, “Yuai pakpak ali ahöza,” keu mewö jiiga könaŋi mönö aukŋe kewö ahöza: Anutunöŋ yuai pakpak Kraistkö bapŋe ali ahöiga nanŋi mönö qahö memba eta Kraistkö bapŋe al aŋguyök. 28 Mewö qahöpmö, Anutunöŋ yuai pakpak Nahönŋaŋgö bapŋe aliga galöm köla kerökurupŋi pakpak nanŋi kukösumŋaŋgö bapŋe al eŋgima. Mi teköiga miaŋgöreŋ Anutunöŋ mönö Nahönŋi mewöyök nanŋi kukösumŋaŋgö bapŋe ala galöm köl waŋgima. Mewö aka Anutunöŋ yuai pakpakö Kembuŋi ak teköba mal öŋgöma.
29 Keu kun kewö: Ambazip tosatŋan uruŋini qahö meleŋda öne kömugeraŋgöra tosatŋan kömukömuŋi mi bauköm eŋgimegöra jiba salupŋini aketka dumŋe kunbuk o melun mem eŋgimakze. Kömukömuŋi yeŋön qahö guliba wahötpeak ewö, yeŋgö nup ölŋan mönö denöwö asuhubawak? Anutunöŋ kömugeri, mi qahöpmahöp mem gulim eŋgii wahötpeak ewö, ambazip mewöŋan mönö denöwögöra aka jigetka yeŋgö salupŋine o melun mem eŋgimakze? Nupŋini mi mönö öne membepuk.
30 Kömumba qahö wahötpinak ewö, neŋön mewöyök mönö urunini Anutugö nupnöŋ qahö ala jöhöbinak. Anutugö nupköra aka kömumbinbukö lömböt bapŋe sundan qahö anda malbinak. Qahö.
31 Kömupnöŋ mönö nalö dop gwahöt niŋgimamgö dop akza. Keu mi ölŋa. O urumeleŋ alaurupni, nöŋön Kraist Jisös Kembunini yambuk kinda eŋgöra aka sileni memba öŋgömakzali, miaŋgö dopkeu ölŋi mi aukŋe jibi mötmegöra mötzal.
32 *Ais 22.13Nani imbi-imbi wuataŋgöba nup ki memamgö mötmörize ewö, yuai kiaŋön mönö denöwö bauköm niŋgima? Mewö qesim eŋgibiga mi mönö mötmöriba meleŋme: Nöŋön Efesus siti kiaŋgöreŋ ambazip ubibi kanjamŋinambuk ewö miwikŋaiba kömumbileŋbuköra yembuk auba malal. Mönö tötböröm aka auba malal. Kömumbagun qahö guliba wahötpini, mewö mönö qahö aubileŋak. Qahö! Mewö aiga ölöp tosatŋi yembuk kewö jibileŋak, “Uran kömumbinaŋgöra mönö ölöp nene sösöŋgai ala o köhöikŋi nemba malbin.”
33 Jaŋjuŋ kude akŋe. “Ambazip bölöŋi yembuk köisirik tatketka ahakmeme ölöpŋan bölima.” Keu kun mewö ahöza. 34 Eŋgö sutŋine tosatŋan Anutu qahö möt waŋgizei, miaŋgöra gamuŋini mötmegöra mi jizal. Miaŋgöra mönö gukmaulemŋini mosötme. Imbiŋinan letoriga törörök möta siŋgisöndok kude toroqeba ahakŋe. Mewö.
Sileninan guliba wahöta tandökŋi kun akŋa.
35 Kunöŋ kewö qesibawak, “Anutunöŋ kömukömuŋi mi denöwö mem gulim eŋgii wahötme? Sileŋinan mönö tandök denöwö meleŋniga asuhume?” 36 Mewö qesibawak, mönö uruqahö keuya jibawak. Iŋini sehoŋ kötŋi qahö kömuiga öne qesiŋ gilme ewö, miaŋön mönö qahö jula wahötma. 37 Kötŋaŋgö ipŋi wahötmawi, mi qahö kömötzanmö, kötŋanök qesiŋ giljan. Wit me sehoŋ kötŋi me kötŋi tosatŋi gilakzan.
38 Miyök gilakzanmö, Anutunöŋ mönö sihimŋaŋgö dop ipŋi waŋgima. Kötŋi tandökŋi nanŋök nanŋök mi nanŋini ipŋi eŋgimakza.
39 Yuai busuŋini mi tandökŋini mohot qahö. Ambazip busuŋini nanŋök, sömbup busuŋini nanŋök, nei busuŋini nanŋök aka söra busuŋini mi nanŋök.
40 Miaŋgö dop Suepnöŋ malmalgö sile mi nanŋök akza aka gölmenöŋ malmalgö sile mi nanŋök akza. Nanŋök nanŋök akzahotmö, Suep silegö aködamunŋi mi gölme silegö aködamunŋi oŋgita qainŋi kun akza. 41 Wehöngö asakmararaŋi mi nanŋök, köiŋgö asakmararaŋi nanŋök aka seŋgelau mieŋgö asakmararaŋini mi nanŋök. Seŋgelau asarigetka tosatŋi mieŋgö asakmararaŋini mi seŋgelau tosatŋi mieŋgö asakmararaŋini oŋgirakza.
42 Guliba kömupnöhök wahötpini, miaŋgö könaŋan mönö miaŋgö dop ahöza. Sile löm kölbini, miaŋön gisahöba qahöwakŋapmö, Anutunöŋ mi mem gulii wahötmawi, miaŋön mönö qahö kömuma. 43 Sile löm kölbini, miaŋön lölöwöröŋi aködamunŋi qahö akzapmö, Anutunöŋ mi mem gulii wahöta miaŋgöreŋ mönö köhöikŋi aka asakmararaŋambuk akŋa.
44 Sile löm kölbini, miaŋön gölmenöŋ malmalgö sileya akzapmö, Anutunöŋ mi mem gulii wahöta miaŋgöreŋ mönö uŋa mire malmalgö sileya akŋa. Gölmegö sile ahöza ewö, miaŋgö dop uŋagö sileŋi mi mewöyök ahöza. 45 *Jen 2.7Miaŋgö keuŋi mi Buŋa Kimbinöŋ mewöyök kewö ohoget ahöza, “Azi mutukŋi Adam yaŋön letota uŋaŋi miwikŋaiba söŋgörö ösumŋi öröba malmalŋambuk ahök.” Keu mi möringa likepŋi kewö asuhuyök: Adam qöndökŋan mönö memguliguligö uŋaŋi ahök. 46 Uŋagö yuaiŋi mi mutuk qahö asuhuyökmö, gölmegö yuaiŋi miaŋön mönö mutukŋi akza. Uŋagö yuaiŋan mönö miaŋgö andöŋe asuhuyök.
47 Anutunöŋ azi mutukŋi sömsömnöhök miwikŋaiiga gölme azia asuhuyök. Azi könaŋgepŋi yaŋön mönö Suepnöhök eta sutnine asuhuyök. 48 Gölme ambazipnöŋ azi gölmenöhök asuhuyöhi, mönö yaŋgö dop akze. Suepkö buŋa akzinaŋön azi Suepnöhök eta asuhuyöhi, mönö yaŋgö dop akzin. 49 Nini gölme azi mutukŋaŋgö kaisoŋgolomŋi memba maljini, miaŋgö dop Suep azigö kaisoŋgolomŋi mi mewöyök memba malbin. Mewö.
50 O urumeleŋ alaurupni, nöŋön keu kewö jibi mötme: Sep busuninan mönö Anutugö bemtohoŋ uruŋe aŋgota dum memegö dop qahö. Mi osimahot. Sile kiaŋön gisahöba qahöwakŋawi, miaŋön mönö oyaeŋkoyaeŋ qahö akŋa. Suepkö dum qahö ayapkömawi, sile kiaŋön mönö mi memamgö osima.
51 *1 Tes 4.15-17Mötket! Nöŋön keu tölapŋi kun kewö indelmam: Körek neŋön mönö qahö nöŋ qeba kömumbin. Qahöpmö, kömukömuŋi yeŋön letotketka tosatŋi neŋön mönö sileninambuk letotpin. 52 Anutunöŋ kömukömuŋi mem gulim eŋgiiga tömun qainŋi kun qöndökŋan qeriga miaŋgöreŋ wahötketka neŋön biliksik aliga wölaŋök letotpin. Mutuk kömugeri, yeŋön mönö kunbuk qahö kömume.
53 Sep busu ki gisahöba qahöwakŋawi, miaŋön mönö letota qahö ayapkömawaŋgö dop akŋa. Sile ki kömumawi, Anutunöŋ mi mönö opo ewö qeköba miaŋgö salupŋe sile qahö kömumawi, mi neŋgii memba maluku ewö löŋgötpin.
54 *Ais 25.8Mewö akzapmö, letotletot mi ak teköiga silenini qainŋi kun meinga qahö kömumba gisahömawi, nalö miaŋgöreŋ mönö söŋgaibin. Buŋa Kimbinöŋ keu ohoget ahözawi, miaŋön mönö ölŋambuk aiga miaŋgö dop kewö jime, “Yaŋön mönö kömup Toŋi köndeŋda luhut aliga köiraŋ aljin.”
55 *Hos 13.14Keu miaŋgö alaŋi kun kewö, “O kömup Toŋi, göŋön mönö luhut almanaŋgö dop qahö. O kömup Toŋi, göhöreŋ liŋgip jitŋi miaŋön mönö neŋgöhömamgö osima.”
56 Keu mewö ahözapmö, kömupkö liŋgip jitŋi mi siŋgisöndok ahakmeme. Jöjöpaŋ keuŋan mönö siŋgisöndok akinbukö soŋgo aliga töndup ahinga kukŋambuk ahakza. 57 Kukŋambuk ahakzapmö, Kembunini Jisös Kraistnöŋ mönö Anutugöreŋ bohon köliga alabauknini aiga yaŋgöra aka luhut ala malbin. Miaŋgöra “Anutu saiwap!” jizal.
58 O wölböt alaurupni, luhut albinaŋgöra eŋön mönö kin köhöiba anjaŋbanjaŋ mosöta uruŋini kude öŋgöba eta ahakŋa. Kembugöreŋ qekötahöba nupŋi megetka ölŋan mönö eta omaŋi qahö akŋa. Mi möt yaköba Kembugö nupŋi mi mönö urukönöp*Urukönöp mi Kembugöreŋ ölöpŋaŋgöra jiza. Urukönöp bölöŋi mi qahö. qakŋe böŋ qeba pöndaŋ memba malme. Mewö.
*15:3: Ais 53.5-12
*15:4: Sum 16.8-10; Mat 12.40; Apo 2.24-32
*15:5: Mat 28.16-17; Mak 16.14; Luk 24.34, 36; Jon 20.19
*15:25: Sum 110.1
*15:27: Sum 8.6
*15:32: Ais 22.13
*15:54: Ais 25.8
*15:55: Hos 13.14
*15:58: Urukönöp mi Kembugöreŋ ölöpŋaŋgöra jiza. Urukönöp bölöŋi mi qahö.