1 Ámbīd e nɛ̂, dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ ene ndun e mod ne ábē bembapɛɛ aá, 2 “Bemeléede bé mbéndé ne Befarisia bɔ́ɔ bétédé etə́l éche Mosɛɛ bɔɔb âyə́ged bad. 3 Né-ɔɔ́, nyêtə́ŋgɛ́né bɔ́ awóglɛn nyébɛlé-ʼɛ mekan mésyə̄ə̄l ḿme bélâŋgɛɛ́ nyé, boŋ nyéēbɛ̄lēʼ mekan ḿme bébɛlɛɛ́, áyə̄le béebɛlɛ́ɛ́ mekan ḿme béhɔ́bɛɛ́. 4 Békaaʼ eʼdeltéd bé nted, bépêmtad bad, boŋ béesaá mboŋsɛ́n âbán ké ekáá âwóŋgɛn bɔ́ âpém mɔ́. 5 Kéchéé éche bébɛlɛɛ́, bébɛle chɔ́ âbɛl boŋ bad bényîn bɔ́. Békəlteʼ bǎn bé ntyə́g ábe béhágkē nchoo mé eʼyale eʼ Dyǒb áte, boŋ bétə̄ə̄ á mbɔm ne á mekáá, béchabte eʼtûd*Etûd: Béwááʼáá eʼtûd âlúmed bán bébɛnle Dyǒb. ábe béwáaʼɛ́ á mengombe mîn bwâmbwam. 6 Bédəə eʼtə́l bé edúbé adyɛɛ á hǒm á ngande, bédə̄ŋ-ʼɛ metii mé edúbé adyɛɛ á ndáb é mekáne. 7 Bédəə bán, bad bélɛnte bɔ́ ne edúbé ésyə̄ə̄l á dyɔn-tê, bédə̄ŋ-ʼɛ bán, bad béchəge bɔ́ bán, ‘A-meléed.’ 8 Boŋ nyé, nyéēmwāg-sɛ béchəgé nyé bán, ‘Meléede.’ Áyə̄le meléede nhɔ́g mɔ́ɔ nyéwóó, baányaŋ bɔ́-ʼaá nyédíí. 9 Nyéēchə̄gē-ʼɛ mod ké nhɔ́g á nkǒŋsé wɛ́n bán Titɛ́ɛ áyə̄le nyêwóó-ʼɛ Titɛ́ɛ nhɔ́g, awɛ̂n Titɛ́ɛ awě adé ámīn. 10 Nyéēmwāg-kɛ sɛ béchəgé nyé bán, ‘Sáŋgwɛ́ɛ́’ áyə̄le nyêwóó Sáŋgwɛ́ɛ́ nhɔ́g, Ane-awě-Béwɔ́gté. 11 Mod awě adé ambáá átîntê e echɛ̂n atə́ŋgɛ́né abɛ́ mbəledɛ awɛ̂n. 12 Kénzɛ́ɛ́ awě achə́gté yə̌l, Dyǒb dɛ́sudéd mɔ́, kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě asǔdté yə̌l, Dyǒb dɛ́chə̄gēd mɔ́.”

13 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Ébɛ̄ɛ̄n nyé bemeléede bé mbéndé ne Befarisia ebébtéd, nyé bad bé medogké! Nyêdibeʼ ekob é nkamlɛn ḿ mín âbɛl boŋ bad béēsɔ̄lēʼ. Nyé běn nyéesɔ́lɛ́ɛ́, nyéēmwāg-kaá bán bad bémpēe ábe béhɛde asɔ́l bésɔ̂l.†Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 14: Ébɛ̄ɛ̄n nyé bemeléede bé mbéndé ne Befarisia ebébtéd, nyé bad bé medogké. Nyêlûmtan yə̌l ne ntóŋ-ntóŋ mé mekáne, nyédumé-ʼɛ mbwɔ́g é bekúd. Né-ɔɔ́, nyɛ́ɛ̄kud nkɔ́gsɛn ḿme ńchábé ámīn. 15 Ébɛ̄ɛ̄n nyé bemeléede bé mbéndé ne Befarisia ebébtéd, nyé bad bé medogké. Nyêkag meloŋ ne meloŋ âbɛl boŋ mod nhɔ́g átimɛn nyé. Boŋ nzé amaá nyé atimɛn, nyêbɛlé nyêbébéd mɔ́ nyaa echě ákwógnédé âkud nkɔ́gsɛn á dǔ-á-muú ḿme ńtómé ḿmɛ̄n ngen ébɛ.

16 “Ébɛ̄ɛ̄n nyé ebébtéd nyé bad ábe békwédé ndím, boŋ bélyə̄gtē bad bémpēe. Nyêyə́gte bán, ‘Nzé mod amwédé melɛ̌ á dǐn á Ndáb-e-Dyǒb, né nɛ̂ déesaá dyam, boŋ nzé mod amwédé melɛ̌ á dǐn á bwěm éʼ gôl ábe éʼdé áwēd-te, átə́ŋgɛ́né abɛl dyam áde ámwɛ́ɛ́né melɛ̌.’ 17 Eʼyɔ́kɛ́l éʼ bad bɛ́n, nyêkwedé ndím! Cheé étómtɛ́né etógnɛ́n abɛ́, gôl-lɛ, ngɛ́ Ndáb-e-Dyǒb echě ebɛlé boŋ gôl ebɛ́ chǒm éche ésáá áʼsō éʼ Dyǒb? 18 Nyêyə́gteʼ ámpē bán, ‘Nzé mod amwédé melɛ̌ á dǐn dé menyán mé mendɛ, né nɛ̂ déesaá dyam. Boŋ nzé mod amwédé melɛ̌ á dǐn dé mendɛ ḿme médé á menyán mîn, atə́ŋgɛ́né ábɛl dyam áde ámwɛ́ɛ́né melɛ̌.’ 19 Bad bé ndím bɛ́n! Cheé étómtɛ́né etógnɛ́n abɛ́, mendɛ ngɛ́ menyán ḿme mébɛ́lé boŋ ḿmê mendɛ mébɛ́ chǒm éche ésáá áʼsō éʼ Dyǒb? 20 Né-ɔɔ́ kénzɛ́ɛ́ awě amwédé melɛ̌ á dǐn dé menyán mé mendɛ, né amwédé ḿmê melɛ̌ á dǐn dé menyán ne mendɛ ké méhéé ḿme médé áwedé-mîn. 21 Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě amwédé melɛ̌ á dǐn á Ndáb-e-Dyǒb, né amwédé ḿmê melɛ̌ a dǐn á Ndáb-e-Dyǒb ne á dǐn á Dyǒb áde ádyɛɛʼ áwēd-te. 22 Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ ámpē awě amwédé melɛ̌ á dǐn dé nkoŋ ḿ mín né amwédé melɛ̌ á dǐn dé atii dé nkamlɛn ń Dyǒb ne á dǐn á Dyǒb áde ádíídé ádê atii.

23 “Ébɛ̄ɛ̄n nyé bemeléede bé mbéndé ne Befarisia ebébtéd, nyé bad bé medogké! Nyêbage Dyǒb akab ahɔ́g átîntê e mekab dyôm, ké dé mekúle ḿme béchâmnɛɛ́ ndyééd nɛ́ɛ mînt, dîl ne kúmin.‡Mînt, dîl ne kúmin: bédíi byaá ábě bébɛ́nládtáá âchám ndyééd. Boŋ nyéehédɛɛ́ nló áte âbɛl ndín é mekan éche mbéndé éhɔ́bé aá nyébɛleʼ. Nyéēsaá mbále ne Dyǒb, nyéewóoʼɛ́ nlém ń ngɔl, nyéedúbpe-ʼáa Dyǒb. Nyêntə́ŋgɛ́n ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l abɛl, ésebán nyêchɔbteʼ ḿmíníí. 24 Nyé bad ábe békwédé ndím boŋ bélyə̄gtē bad bémpēe. Nyêbudeʼ mekan ḿme méesɛ̌ etógnɛ́n ahíd ámbīd. Nyêhúdeʼ púuted á mendíb ḿme nyémwāgkē-te, boŋ nyêtɛdte mbinde émbáá éche édé áwēd-te.

25 “Ébɛ̄ɛ̄n nyé bemeléede bé mbéndé ne Befarisia ebébtéd, nyé bad bé medogké! Nyêwobpe mbwendé ne dǐsɛ ámbīd e ebwɔ́g, boŋ medyɛ́ ḿme médé áwēd-te médíi medyɛ́ ḿme nyékúdné ndumbán ne ngoód. 26 Nyé Befarisia, bad bé ndím bɛ́n! Nyésébe nyéwobe mbwendé ne dǐsɛ áte, kə́ə́ŋne mbíd e ebwɔ́g chɔ́mpē ěsāŋ.

27 “Medim ne nyé bemeléede bé mbéndé ne Befarisia, nyé bad bé medogké! Nyêdíi nɛ́ɛ soŋ éche bépúbté. Ékineʼ áte ámbīd e ebwɔ́g boŋ eʼhid ne eʼbɔɔ bé ndim ḿ bad bɔ́ɔ éʼlóné áwēd-te. 28 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ nyényînnadté áʼsō éʼ bad nɛ́ɛ bad ábe bésáá boŋ áte nyêlóné ne edogké ne mbéb.

29 “Medim ne nyé bemeléede bé mbéndé ne Befarisia, nyé bad bé medogké! Nyêlóoʼ soŋ é bekal-bé-eʼdəə́dəŋ bwâm, nyéloŋté-ʼɛ mebón ḿme bad ábe bésáá. 30 Nyêkag, nyêhɔ́be-ʼɛ bán, ‘Nzé sêmbɛ́ á póndé echě ábɛ̄d betaa, né sênkênlatɛ́nné bɔ́ áde bénwūūʼɛ́ bekal-bé-eʼdəə́dəŋ áte.’ 31 Nɛ̂ děn álûmte nɛ́n bán nyênkwɛntɛ́n nɛ́n bán nyêbídé á mbyaa ḿme bad ábe béwúɛʼ bekal-bé-eʼdəə́dəŋ. 32 Nyékag-kɔɔ́ áʼsō nyémad nsɔ́n ḿme ábɛ̄n betaa bêmbootédté. 33 Nyə̌ chɛ́n! Etɔd é píí ngɛ̂n. Chán nyɛ́mwɛɛ́ nkɔ́gsɛn ń dǔ-á-muú abame? 34 Né-ɔɔ́, mɛ̌lōmē nyé bekal-bé-eʼdəə́dəŋ ne bad bé debyɛ́ɛ́ ne bemeléede. Nyɛ́ɛ̄wūū doŋge, nyébōmē-ʼɛ bɔ́ á awɔg. Nyɛ́swādtēd doŋge eʼtaŋgú á ndáb é mekáne. Ábíníí-ʼɛ nyénané myad ne myad. 35 Awúu áde nyéwúɛʼɛ́ bɔ́ dɛ́bɛ̌l Dyǒb ákɔ́gsɛ́n nyé áyə̄le mekií mé bad ábe bésáá bésyə̄ə̄l ábe nyéwúú ebɛn á nkǒŋsé, bootya kwééd eche Abɛlɛ awě béwúú ngɛ̂n, âpɛ kwééd echě Zakariyaa, mwǎn awě Bɛrɛkayaa. Zakariyaa awě nyéwúú átîntê e Ndáb-e-Dyǒb ne hǒm áde bébagɛɛ́ mendɛ. 36 Ne mbále nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, enɛ́n nyoŋgɛl chɔ́ɔ ěkǔd nkɔ́gsɛn áyə̄le échɛ́n kwééd ésyə̄ə̄l.

37 “Wóowóʼ! Á-bad bé Jerusalɛm, nyêwúɛ bekal-bé-eʼdəə́dəŋ, nyéwúɛ̄nē-ʼɛ bad meláá ábe Dyǒb álómé! Nkénwǎn áte ngen ne ngen âlad nyé áte nɛ̂ŋgáne nyaá-kúb ákútanné bǎn, boŋ nyéehédɛɛ́ etə́l! 38 Nyénɔneʼ, Dyǒb dɛ́tɛdé echɛn ndáb, modmod éebáá-ʼaá áwēd-te. 39 Á mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, nyéenyínɛ́nné mɛ dǐd ámpē kə́ə́ŋ ne á póndé eche nyɛ́ɛ̄hɔ̄bpē bán, ‘Nnam ne ane awě apedé á dǐn á Sáŋgú.’ ”