Ị́jọ́ Mgbã
Yõhánã
ꞌbã sĩlé rĩ
1
Ị́jọ́ bãsĩ Yẹ́sụ̃ ꞌi
Iꞌdóŋá gâlé rĩ sĩ, ꞌbá umvelé Ị́jọ́ ꞌi rĩ ꞌbãngá cí, Ĩꞌdi ándrá Ãdróŋá be, Ĩꞌdi ándrá vâ Ãdróŋá ꞌi. Ãko pírí ꞌbã kí ándrá iꞌdó agá ꞌdãá, ꞌbá umvelé Ị́jọ́ ꞌi rĩ ándrá Ãdróŋá be. Ãzíla Ãdróŋá ũꞌbã ãko pírí kí Ĩꞌdi sĩ, ãko ãzí ándrá ꞌbãlé Ĩꞌdi kóru la yụ. Ãko pírí ũꞌbãlé rĩ ịsụ́ kí ídri Ĩꞌdi sĩ, ídri ĩꞌdidrị̂ fẽ dị̃zã ꞌbá pírí nî. Dị̃zã ri dị̃lé ãngũ ịnị agá, wó ị́nị́ icó ĩꞌdi anụ́lé ku.
Ãdróŋá ãpẽ ꞌbá ãzí ị́jọ́ ujílépi ĩꞌdi ãni la tị, rụ́ la Yõhánã ꞌi, amụ́ ị́jọ́ dị̃zã ꞌdĩ drị́ gá rĩ vú nzelé, ꞌbá pírí ꞌbã are kí dó sĩ ị́jọ́ ꞌdĩ ꞌi, ꞌbã ãꞌị̃ kí dó sĩ dị̃zã ꞌdĩ ꞌi. Yõhánã adru ándrá dị̃zã ꞌdã ꞌi ku, amụ́ ándrá ꞌbãngá lú ị́jọ́ la vú nzelé. Dị̃zã mgbã dị̃lépi ꞌbá pírí kí drị̃ gá rĩ, ándrá amụ́ agá ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdõlé nĩ.
10 ꞌBá umvelé Ị́jọ́ ꞌi rĩ ándrá ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdâ cí, Ãdróŋá drĩ kí ándrá táni ãko pírí ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdâ ꞌdĩ kí ũꞌbã agá ĩꞌdi be rá tí, wó ꞌbá ãꞌị̃ kí ĩꞌdi ku. 11 Amụ́ ꞌbá ĩꞌdi ꞌbã sụ́rụ́ ru rĩ ꞌba rụ́, gã kí ĩꞌdi ãꞌị̃lé úmgbé. 12 Wó ꞌbá ĩꞌdi ãꞌị̃lépi rá, ãzíla ásị́ ꞌbãlépi rụ́ ĩꞌdidrị́ gá rĩ drị̃ gá rá rĩ ꞌbaní fẽ, ũkpó sĩ acájó anzị Ãdróŋá ãni la rú. 13 Acá kí Ãdróŋá ꞌbã anzị rú adru ꞌbá ꞌbá ru rĩ ꞌbã kí tịjó nĩ rĩ sĩ la ku, wó acá kí Ãdróŋá ꞌbã anzị rú la ĩꞌdi ꞌbã lẽjó la nĩ rĩ sĩ. 14 Ị́jọ́ Ãdróŋá drị́ ꞌdĩ, útị ĩꞌdi ꞌbá ru, uꞌá ãma abe sáwã were. Ãndre ĩꞌdi ꞌbã ãmbõgõ rá, ꞌdĩ ãmbõgõ Ãdróŋá ꞌbã Ngọ́pị angálépi ĩꞌdi rụ̂lé rĩ drị̂. Ĩꞌdi rụ̂ sĩ ãma ịsụ́ lẽtáŋá uyaŋâ kóru rĩ ꞌi ãzíla ị́jọ́ mgbã pịrị rĩ ꞌi.
15 Yõhánã jọ ị́jọ́ ꞌbá ꞌdĩ drị̃ gá ụ́ꞌdụ́kọ́ re sĩ, “ꞌDĩ bãsĩ ꞌbá ándrá mání jọlé ĩꞌdi amụ́ ꞌdĩ rĩ ꞌi, ndẽ ma ãmbõgõ sĩ rá, ãꞌdusĩku ĩꞌdi ándrá mání ídu drị̃drị̃ ꞌdĩ sĩ Ãdróŋá ꞌbã drĩ ꞌbụ̃ kí ụ̃nọ́kụ́ be ku.” 16 Lẽtáŋá uyaŋâ kóru ĩꞌdidrị́ rĩ sĩ, wi ãmaní sụ̃sụ́ drị̃lẹ́ba drị̂ ị̃dị́-ị̃dị́. 17 Ãdróŋá fẽ ándrá ãzị́táŋá kí Mụ́sã drị̂ sĩ, wó Yẹ́sụ̃ Kúrísĩtõ ají dó ãmaní lẽtáŋá uyaŋâ kóru rĩ kí ị́jọ́ mgbã rĩ be. 18 ꞌBá ãzí Ãdróŋá ndrelépi rá la ꞌdáyụ. Wó Ngọ́tị́ŋá ĩꞌdi ãni ãlu, Ãdróŋâ rú rĩ ãzíla ĩꞌdi andre gá ãníŋá rĩ iꞌda dó ãmaní Ãdróŋá la iꞌdá ãꞌdi áni yã rĩ gá nĩ.
Ị́jọ́ Yõhánã Bãbụ̃tị́zị̃ fẽlépi rĩ ꞌbã vú nzelé rĩ
(Mãtáyõ 3:1-12; Mãrákõ 1:1-8; Lụ́kã 3:1-18)
19 Ị́jọ́ Yõhánã ꞌbã vú nzelé ꞌbá ãtalo rú ídétáŋá idélépi, ãzíla ꞌbá Lẹ́vị̃ drị́ ãzị́ ngalépi jó Ãdróŋá drị̂ agá, drị̃lẹ́ ꞌbá Yãhụ́dị̃ rú Yẹ̃rụ́sãlẹ́mụ̃ gá ꞌdĩ ꞌbã ãni umvelé Fãrĩsáyĩ rú rĩ ꞌbã kí tị pẽlé mụjó Yõhánã zịjó, ĩꞌdi ãmgbã rĩ gá ãꞌdi ꞌi yã rĩ ꞌdĩ. 20 Yõhánã ucí ĩꞌbaní ị́jọ́ ꞌi ãꞌdi yã rĩ gá ku, umvi ĩꞌbaní tọndọlọ, “Má adru Kúrísĩtõ ꞌi ku.” 21 Zị kí ĩꞌdi, “Wó mi dó ãꞌdi ꞌi? Mi nábị̃ Ĩlíyã ꞌi yã?” Umvi, “Yụ, ma Ĩlíyã ꞌi ku.” Zị kí ĩꞌdi, “Mi dó nábị̃ ándrá mụlé tị ãpẽlé rĩ ꞌi yã?” Ãzị́táŋá Amviŋá 18:18 Umvi, “Yụ, ma ĩꞌdi ꞌi ku.”
22 Jọ kí, “Ílũ dó bãsĩ ãmaní mi ãꞌdi ꞌi yã rĩ. Ínze ãmaní ími vú, ãma dó sĩ ị́jọ́ míní umvilé rĩ agụ ꞌbá ãma tị ãpẽlépi rĩ ꞌbanî.”
23 Yõhánã umvi ị́jọ́ angájó ị́jọ́ nábị̃ Ĩsáyã ꞌbã sĩlé rĩ agá:
“Ma ꞌbá uzálépi ãngũ kõtórõ rú rĩ agá jọlépi la,
‘Ĩmi idé dó Úpí ní gẹ̃rị̃ kpịmgbịlị́kị.’ ” Ĩsáyã 40:3
24 ꞌBá tá ꞌbá Fãrĩsáyĩ rú ꞌdĩ ꞌbã kí tị pẽlé Yõhánã rụ̂lé ꞌdĩ, 25 zị kí ĩꞌdi, “Mi dó bãbụ̃tị́zị̃ fẽ ãꞌdu ị́jọ́ sĩ ídrĩ adru Úpí Kúrísĩtõ ꞌi, jõku Ĩlíyã ꞌi, jõku nábị̃ jọlé rĩ ꞌi ku rĩ gá?”
26 Yõhánã umvi kí, “Ma bãbụ̃tị́zị̃ fẽ ꞌbá ꞌbaní ị̃yị́ sĩ, wó ꞌbá ãzí ĩminí nị̃lé ku la ĩꞌdi ĩmi drĩdríŋĩ gá ꞌdĩ. 27 Ádrĩ táni amụ́ agá ĩꞌdiní drị̃drị̃ tí, má icó átã adrulé ĩꞌdi ꞌbã ãtíꞌbó vúlé gá ãsị̃jó la rú ku.” Lụ́kã 3:16
28 Ị́jọ́ ꞌdĩ idé kí ru pírí Bẽtánĩ gá, ị̃yị́ Yõrĩdánĩ ꞌbã wókõ ị̃tụ́ ꞌbã ãfũjó rĩ gá, ꞌdĩ ãngũ Yõhánã ꞌbã sĩ bãbụ̃tị́zị̃ fẽjó rĩ gá.
Yẹ́sụ̃ ĩꞌdi Kãbĩlõmvá Ãdróŋá drị̂
29 Ụ́ꞌdụ́ ãzí rĩ sĩ, Yõhánã ndre Yẹ́sụ̃ amụ́ agá ĩꞌdi rụ́ ꞌdõlé, jọ, “Ĩndre Kãbĩlõmvá Ãdróŋá drị́ gá ị́jọ́ ũnzí ꞌbá ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdĩ ꞌbadrị̂ idélépi rĩ. 30 ꞌDĩ bãsĩ ꞌbá ándrá mání ị́jọ́ jọjó drị̃ la gá, ‘ꞌBá ãzí la amụ́ áma ũngúkú gâlé ꞌdĩ, ndẽ ma ãmbõgõ sĩ rá, ãꞌdusĩku ála áma tị ꞌdĩ ĩꞌdi dó ꞌbãngá Ãdróŋá be ídu cí.’ 31 Wó áma ãmgbã rĩ nị̃ tí ĩꞌdi Kúrísĩtõ ꞌi rĩ gá ku, ánị̃ dó úꞌdîꞌda ĩꞌdi Kúrísĩtõ ꞌi rĩ gá cé. Ma bãbụ̃tị́zị̃ fẽ ꞌbá ꞌbaní ị̃yị́ sĩ, ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ, ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ rú ꞌdĩ ꞌbã amá kí rú sĩ ĩꞌdi ãzíla ꞌbã nị̃ kí dó sĩ ĩꞌdi cé.”
32 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Yõhánã nze dó ị́jọ́ Ãdróŋá ꞌbã iꞌdalé ĩꞌdiní Yẹ́sụ̃ drị̃ gá rĩ ꞌbã vú tọndọlọ, jọ, “Ándre Úríndí Ãdróŋá drị̂ ꞌbã asị́ agá ꞌbụ̃ gâlé cécé ãlĩꞌbõ áni. Úríndí Ãlá ꞌdĩ ri dó Yẹ́sụ̃ drị̃ gá. 33 Ánị̃ ándrá Yẹ́sụ̃ ꞌi drị̃drị̃ rĩ gá ku wó Ãdróŋá áma tị ãpẽlépi mání bãbụ̃tị́zị̃ fẽjó ị̃yị́ sĩ rĩ lũ mání ĩꞌdi nĩ, jọ, ‘ꞌBá míní mụlé ndrelé Úríndí Ãlá ꞌbã sĩ asị́jó rijó drị̃ la gá rĩ la amụ́ bãbụ̃tị́zị̃ fẽlé Úríndí Ãlá rĩ sĩ.’ ” 34 Yõhánã jọ, “Ándre ị́jọ́ ru idélépi rĩ rá, ma ĩminí ị́jọ́ mgbã vú nze, Yẹ́sụ̃ ĩꞌdi Ãdróŋá Ngọ́pị ꞌi.”
ꞌBá Yẹ́sụ̃ ꞌbã umvelé drị̃drị̃ rĩ kî
35 Ụ́ꞌdụ́ ãzí rĩ sĩ Yõhánã Bãbụ̃tị́zị̃ fẽlépi rĩ kí vâ ꞌbá ĩꞌdi ꞌbã imbálé ị̃rị̃ ꞌdã abe, ãngũ ãlu ĩꞌdi ꞌbã bãbụ̃tị́zị̃ fẽjó rĩ gá ꞌdãá ị̃dị́. 36 Ĩꞌdi mụ Yẹ́sụ̃ ndrelé alị agá, lũ ãngũ ĩꞌdi rụ̂lé jọ, “Ĩndre Kãbĩlõmvá Ãdróŋá drị́ ị́jọ́ ũnzí ꞌbá ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdĩ ꞌbadrị̂ idélépi rĩ gápi ꞌdã.” 37 ꞌBá Yõhánã ꞌbã imbálé ị̃rị̃ ꞌdã kí mụ ị́jọ́ ĩꞌdi ꞌbã jọlé rĩ arelé ꞌbo, ko kí dó drị̃ ꞌdelé Yẹ́sụ̃ vú gâ sĩ.
38 Yẹ́sụ̃ la mụ ru ugoró ndrelé, ndre ꞌbá Yõhánã ꞌbã imbálé ị̃rị̃ ꞌda kí amụ́ agá ĩꞌdi vú gâ sĩ, ãzíla zị kí, “Ĩlẽ ãꞌdu?” Umvi kí ĩꞌdiní, “Rábị̃ (ífí la ímbápị), ími ãmgbã rĩ mi uꞌá íngõlé?”
39 Yẹ́sụ̃ umvi jọ ĩꞌbaní, “Ĩmi amụ́ ãma amụ́ kí mụlé ãngũ mâ sĩ uꞌájó rĩ ndrelé.” Ị́jọ́ ꞌdĩ idé kí ru ĩndró sĩ ãni rú sáwã mụdrị́. ꞌDãá ko kí dó drị̃ mụlé ĩꞌdi trũ ãngũ ĩꞌdi ꞌbã sĩ uꞌájó rĩ ndrelé, de kí dó ị̃tụ́ ꞌbã ị́mbị́ acelépi ụ́ꞌdụ́ ꞌdã drị̂ uꞌájó ĩꞌba abe ꞌdãá.
40 Ãgọbị ị̃rị̃ ꞌdã ꞌbã ãzí ãlu tá ị́jọ́ Yõhánã ꞌbã jọlé rĩ arelépi cé mụlépi Yẹ́sụ̃ vú gâ sĩ rĩ ĩꞌdi Ãndẽríyã Sị̃mọ́nị̃ Pétẽrõ ꞌbã ádrị́pị ꞌi. 41 Ị́jọ́ Ãndẽríyã ꞌbã idélé drị̃drị̃ rĩ mụjó ádrị́pị̃ Sị̃mọ́nị̃ ịsụ́jó ị́jọ́ ꞌdĩ lũjó ĩꞌdinî. “Ãma ịsụ́ dó Mãsíyã ꞌbo,” (ífí la Kúrísĩtõ ꞌi). 42 Ãndẽríyã kí Sị̃mọ́nị̃ be mụ kí dó Yẹ́sụ̃ rụ̂lé, ĩꞌdi mụ Sị̃mọ́nị̃ ndrelé amụ́ agá ĩꞌdi rụ́ ꞌdõlé, jọ ĩꞌdiní, “Mi Sị̃mọ́nị̃ Yõhánã ngọ́pị, ála dó mụ ími umvelé Kéfã ꞌi” (Pétẽrõ ꞌi ífí la írã ꞌi).
43 Ụ́ꞌdụ́ ãzí rĩ sĩ, Yẹ́sụ̃ ko drị̃ lẽjó mụjó Gãlị́lị̃ gá, ụfụ kí drị̃ Fị́lị́pọ̃ be, jọ ĩꞌdiní, “Mí amụ́ áma vú gâ sĩ, mi mụ adrulé ꞌbá mâ imbálé la ꞌbã ãzí ru.” 44 Fị́lị́pọ̃ ꞌi ꞌbá angálépi táwụ̃nị̃ umvelé Bẽtẽsãyídã ꞌi rĩ gá, ꞌdĩ táwụ̃nị̃ lị́cọ́ Pétẽrõ ꞌbadrị́ Ãndẽríyã be ĩꞌbã kí sĩ uꞌájó ala gá rĩ ꞌi.
45 Fị́lị́pọ̃ cécé Ãndẽríyã áni, mụ vâ Nãtãnị́yẹ́lị̃ ịsụ́lé, jọ ĩꞌdiní, “Ãma ịsụ́ ꞌbá mgbã Mụ́sã ꞌbã sĩ ándrá ị́jọ́ sĩjó drị̃ la gá bụ́kụ̃ Ãdróŋá drị̂ agá ãzíla nãbịya ꞌbã kí vâ sĩ ị́jọ́ sĩjó ĩꞌdi drị̃ gá ĩndĩ rĩ ꞌbo. ꞌDĩ Yẹ́sụ̃ angálépi Nãzẹ̃rẹ́tị̃ gá, Yụ̃sụ́fụ̃ ꞌbã ngọ́pị rú rĩ ꞌi.”
46 Nãtãnị́yẹ́lị̃ zị Fị́lị́pọ̃ ꞌi jọ, “Nãzẹ̃rẹ́tị̃ gá! Mí ũrãjó la rĩ sĩ, ị́jọ́ ãzí múké la icó ãfũlé Nãzẹ̃rẹ́tị̃ gá rá yã?” Fị́lị́pọ̃ jọ ĩꞌdiní, “Mí amụ́ ndrelé la ími mịfị́ sĩ.”
47 Yẹ́sụ̃ la mụ Nãtãnị́yẹ́lị̃ ndrelé amụ́ agá ĩꞌdi rụ́ ꞌdõlé jọ, “ꞌDĩ ꞌbá ũri Ịsịrayị́lị̃ drị́ mgbã rĩ, ulé ꞌbãngá ꞌbá ku.”
48 Nãtãnị́yẹ́lị̃ zị Yẹ́sụ̃ ꞌi, “Ínị̃ ma íngõlé?” Yẹ́sụ̃ umvi ĩꞌdiní, “Ándre mi ri agá úlúgó ị̃ndụ́ gá ꞌdãá cé ꞌdĩ sĩ Fị́lị́pọ̃ umve drĩ mi ku rú.”
49 Nãtãnị́yẹ́lị̃ jọ dó tọndọlọ, “Rábị̃, mi Ãdróŋá Ngọ́pị ꞌi! Úpí Ịsịrayị́lị̃ drị́ gá ándrá tẽlé rĩ ꞌi.”
50 Yẹ́sụ̃ umvi jọ ĩꞌdiní, “Mí ãꞌị̃ ị́jọ́ mádrị́ gá rĩ kí ꞌdĩ áni la mâ jọjó la ándre mi cé úlúgó ị̃ndụ́ gá mî adrujó áꞌdụ̂sĩ rĩ sĩ yã? Wó ájọ míní, mi mụ ãko ị́jọ́ ꞌdĩ kí ndẽlépi rá rĩ kí ndrelé rá.” 51 Yẹ́sụ̃ umvi kí jọ ĩꞌbaní, “Ájọ ĩminí ị́jọ́ mgbã, ĩmi mụ ꞌbụ̃ ndrelé ru nzị̃ agá mgbọ ĩmi mãlãyíkã Ãdróŋá drị́ rĩ kí ndre tụ agá ãzíla asị́ agá Ngọ́tị́ ꞌBádrị̂ drị́ gá.”

1:21 Ãzị́táŋá Amviŋá 18:18

1:23 Ĩsáyã 40:3

1:27 Lụ́kã 3:16