5
Naama kɛ̃kↄ̃ana kↄ̃n a kusuo
Naaman Sirianↄ kína zĩ̀kpɛɛnↄ dↄn'aɛdee ũ. À bɛ̀ɛ vĩ a dii ↄzĩ bensↄ̃ à tↄ́ bↄ̀, zaakɛ à gãzĩn Dii tò Sirianↄ zĩ̀ blèzi. Nɛ́gↄ̃gbɛ̃mɛ zĩ̀ guu, mↄde à kusu kũ̀. Gurↄↄ kɛ̀ Siria zĩ̀kari gbãamↄnnɛrinↄ gàa Isarailinↄ bùsun yã, aↄ̃ nɛ́nↄkparɛ ke kũ̀, ben à gↄ̃̀ Naama naↄ̃ zĩkɛri ũ. Ben nɛ́nↄkparɛ pì bè a diinɛ: Tó wa bɛdee é fↄ̃ à gá annabi kɛ̀ kú Samaria kiia yã, lɛ à à kɛ̃̀kↄ̃a kↄ̃n a kusuo. Ben Naama gàa kína kiia à bè: Yã kɛ̀ nↄkparɛ kɛ̀ bↄ̀ Isarailinↄ bùsun òn yɛ̀. Ben Sirianↄ kína bè: Ǹ gá, mɛ́ takada kɛ̃ Isarailinↄ kínanɛ. Ben Naama kondogi sɛ̀ɛ kiloo wàa do kpɛ́ baswɛɛplaa kↄ̃n vurao kiloo baaagↄ̃ akuri kↄ̃n utao waa kuri. À gàa kↄ̃n takada kɛ̀ kína kɛ̃̀ Isarailinↄ kínanɛo dↄ. Takada pì guu kína bè: Ma takada kɛ̀ kpã̀sãnnɛ kↄ̃n ma ìba Naamao, lɛ ǹ à kɛ̃kↄ̃amɛ kↄ̃n à kusuo. Kɛ̀ Isarailinↄ kína takada pì kyó kɛ̀, à a utadaa gà à kɛ̃̀ à bè: Ludan ma ũ kɛ̀ mɛ́ gbɛ̃ wɛ̃̀ndi bↄ mà sↄkpanɛ dↄↄ́? Bↄ́yãnzin à gbɛ̃ kɛ̀ gbàrɛma mà à kɛ̃kↄ̃a kↄ̃n a kusuozi? À gwa lán èe ma lɛ́ wɛtɛɛ nà fá!
Luda gbɛ̃ Ɛlisa mà kɛ̀ Isarailinↄ kína a utadaa gà à kɛ̃̀, ben à lɛ́kpãsã kɛ̀nɛ à bè: Bↄ́yãnzin n n utadaa gà ń kɛ̃̀zi? Ǹ tó adee pì mↄ́ ma kiia, eé dↄ̃ kɛ̀ annabi kú Isarailinↄ bùsun. Ben Naama gɛ̃̀ a sↄ̃goron à gàa à zɛ̀ Ɛlisa bɛ gãalɛ. 10 Ben Ɛlisa gbɛ̃ zĩ̀a à bè: Ǹ gá ǹ zú o Yoda swaan gɛ̃̀n swɛɛplaa, n mɛ̀ é ɛara à su a gbɛ̀n, nɛ́ kɛ̃kↄ̃a wásawasa. 11 Ben Naama pɛ̃tɛ̃ kɛ̀, èe taa à bè: Mɛ́ɛ daa eé bↄ ua à mↄ́ à zɛ ma aɛ à Dii a Luda sísi à ↄ liga ma bↄ̀zi, lɛ ma kusu pì yãamɛ. 12 Damasuku swaanↄ Abana kↄ̃n Faapao í maa dɛ Isaraili swaanↄ ílaroo? Mɛ́ fↄ̃ mà zú o gwe mà gↄ̃ wásawasaroo? Ben à ɛ̀ara kↄ̃n pↄfɛ̃o, èe taa.
13 Ben à ìbanↄ tɛ̀zi wà bè: Baa, tó yã zĩ'ũun annabi pì dànnɛ yã, nɛ́ kɛroo? Kɛ̀ à bènnɛ ǹ gá zú o, nɛ́ gↄ̃ wásawasa, beee é n fuↄ́? 14 Ben à gàa à a zĩnda kpàɛ Yoda ín gɛ̃̀n swɛɛplaa lán Luda gbɛ̃ pì ònɛ nà. Ben à mɛ̀ ɛ̀ara à sù a gbɛ̀n wásawasa lán nɛ́ féte pↄ́ bà. 15 Ben Naama kↄ̃n a ìbanↄ ɛ̀ara wà gàa Luda gbɛ̃ kiia ń píngi. À zɛ̀ à aɛ à bè: Má dↄ̃̀ sa kɛ̀ Ludaa kú gukea anduna guuro, séde Isarailinↄ bùsun. Ǹ gbaa kɛ̀ mamↄma n zↄ̀bleri ma mↄonnɛɛ kɛ̀ sí. 16 Ben Ɛlisa bè: Kↄ̃n Dii kɛ̀ mɛɛ̀ zĩi kɛnɛ kuunao mɛ́ síro. Naama nàkↄ̃rɛa à sí, baa kↄ̃n beeeo à gì sízi. 17 Ben Naama bè: Tó nɛ́ɛ síro, ǹ mamↄma n zↄ̀bleri gba zɛ́ mà bùsu sɛ́ bãagãsↄ̃ aso plaa, zaakɛ mɛ́ saa o tãaa dↄro, séde Dii. 18 Dii sùu kɛmao kↄ̃n yã kɛ̀kiio. Tó ma kína gàa Rimↄ gbãgbã à kpɛ́n, tó ma gaa zɛnɛ, tó ma kuɛ Rimↄ kpɛ́ pìn, Dii sùu kɛmao kↄ̃n yã pìo. 19 Ben Ɛlisa bènɛ: Ǹ ká bɛ aafia!
Kɛ̀ à dà zɛ́n, à táa ò féte, 20 ben Luda gbɛ̃ Ɛlisa zĩkɛri Geazi laasuu lɛ̀ à bè: Ma dii tò Siria gbɛ̃ Naama e taa pã, èe pↄ́ kɛ̀ à mↄ̀onɛ síro. Kↄ̃n Dii kuunao mɛ́ pɛ́ɛzi mà pↄ́ke sía. 21 Ben Geazi pɛ̀ɛ Naamazi. Kɛ̀ Naama è à tɛ́ ń kpɛɛ kↄ̃n bào, ben à bↄ̀ a sↄ̃goron, èe à dãa. Kɛ̀ à kà, ben Naama à là à bè: Aafian yↄ́? 22 À wèàla à bè: Aafiamɛ. Ma dii bé à ma zĩmma, à bè annabinↄ gãli gↄ̃kparɛ gↄ̃ↄn plaa kenↄ bé wà bↄ̀ Ɛflaimu gusĩsĩdeen aↄ̃ mↄ̀ a kiia tia. Ǹ ń gba kondogi kiloo baplaa kↄ̃n utao waa plaa. 23 Ben Naama bè: Ɛ̃ndɛ̃ ǹ kondogi kiloo basiigↄ̃ↄ sí gↄ̃ↄ. À kànɛ sàkin mɛ̀n plaa kↄ̃n utao waa plaa. À kpà a ìba gↄ̃ↄn plaaanↄa, ben aↄ̃ sɛ̀ wà dↄ̀ Geazinɛ aɛ. 24 Kɛ̀ aↄ̃ kà Ɛlisa bɛ sĩ̀sĩ musu, ben Geazi pↄ́ pìnↄ sìḿma à kàɛ a kpɛ́n, ben à gbɛ̃ pìnↄ gbàrɛ aↄ̃ tà. 25 Kɛ̀ à gàa a dii Ɛlisa kiia, ben Ɛlisa à là à bè: Geazi, mán n gaan? À wèàla à bè: Mamↄma n zↄ̀bleri, mɛ́ɛ gá gukearo. 26 Ben Ɛlisa bènɛ: Kɛ̀ gↄ̃gbɛ̃ pì bↄ̀ a sↄ̃goron, èe n dãa, ń dↄ̃ kɛ̀ ma ninii kúnyo gweroo? Kondogi ke utanↄ símmana gurↄↄn yɛ̀ro nɛ́, ke kùkpɛnↄ ke geepi búnↄ ke sãanↄ ke zùnↄ ke gↄ̃gbɛ̃ kↄ̃n nↄgbɛ̃ zĩkɛrinↄo. 27 Naama kusu é gↄ̃nnɛ kↄ̃n n boriinↄ ai gurↄ píngi. Kɛ̀ à bↄ̀ Ɛlisa kiia, ben kusu pì dààla púu lán buu bà.