10
Arüng Ikik Bókrran Bóktan Obae Godabkwata
⌊Zonaretal⌋, ka ini poko wialóma, zitülkus kürü ubia yabü akó umul-umulan ngibtanóm laróga tómbapónórr kibü abalbobataldó, i nóma agóltagól kwarilürr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋. Moses ibü blaman Izipt kantrridügab yusürr. Pülpül pokoa ibü balngomól akó adlang yarilürr, God ne kla ingrinürr. Akó i blamana ogoblórr maluana, mólóg tüpdüma, nae aodó ne nürrgrratórr, wamaka griamli nizan kwata.Bazeb Tonarr 13:21-22; 14:19-29 Ene inzan yarilürr, wamaka i blamana ⌊baptaes bainóp⌋ ene pülpül poko-e akó malu nae-e, Mosesón mamoan pamkolpamóm bainüm. I blamana dadan alo kla elop, God ne kla tókyenóp kwitümgabBazeb Tonarr 16:35 akó i dadan nae enónóp, God ne kla nókyenóp, zitülkus i ene ingülküpdügab anón kwarilürr, God ibü ne kla nómtyenóp akó inkü ne klama wamlórr. Da amkoman ene ingülküp Kerriso yarilürr.Bazeb Tonarr 17:6; Bótang Peba 20:11 A mi umulakla igó, God ibü barredó bagürwóm-koke yarilürr, zitülkus ibü büb muru arngerrón kwarilürr ngüin-koke bwóbdü.
Ini elklaza tólbaelóp, mibüka okaka amzazilüm sab laróga tómbapóne ibüka, nibiób wirri ubi kolaean elklaza tólbaelóma, igósüm mi inzan pamkolpamóm koke bairre. Obae god ⌊bütókgu⌋, ibü ngibürrazan kain kwarilürr. Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Ene pamkolpama bobrranórr alom akó anónóm, akó bórrangórr barnginüm akó zilüm, obae god bütókde.”Bazeb Tonarr 32:6 Mi koke ki ut kwarila inkü, mibü morwal ó kol koke nidipko, ibü ngibürrazan kain kwarilürr - akó olgabi darrpan ngürr kugupidü 23,000 pamkolpama nurrbarinürr.Bótang Peba 25:1-18 Mi Kerrison koke ki apók*apók, oya küp módóga: Isrrael pamkolpama murrum akó murrkurr bókrran kwarilürr, zitülkus i amkoman koke angun kwarilürr wagó, God gaodó yarilürr ibü ngabkanóm. Akó i ta murrum akó murrkurr bókrran kwarilürr kókó God ngürsilüm bainürr, da i oya zao-zao tonarr apók kwarilürr. kwarila, ibü ngibürrazan kain kwarilürr - akó olgabi ibü gwara tokrralórr.Bótang Peba 21:5-6 10 Akó e murrkurr akrran-gu, ibü ngibürrazan kain kwarilürr - akó olgabi pamkolpam kolae bain anerrua ibü ekrranórr.Bótang Peba 16:41-49
11 Ini elklaza tólbaelóp ibüka, mibüka okaka amzazilüm sab laróga tómbapóne ene kolpamdó, dadan elklaza nidi tómbapóndako izan. Akó ini elklaza wialómórrón kwarilürr Godón Wibalómórrón Bóktandó, mibü ikik bókrran bóktan aliónüm ini elklaza tómbapón-gum, zitülkus mi we tonarrdó ngyabendakla, Lod Yesu Godón zaget kuri elakónórr mibü zid bainüm akó wa kari pokoa alkomólóm. 12 We ngarkwatódó, ene oloma, gyagüpi nótó tótókda wagó, wa karrkukus zamngólda, wa wata umul-umul yarile igó, wa koke aupe Godkagabi! 13 Yabüka nadü klama tamórr, yabü balngomólóm kainüm kolae tonarr tómbapónóm, ene klama ngibürr pamkolpamdó ta tamórr. Akó God igó oloma, e gaodómakla noa amkoman angunüm. Wa ok ainda darrü klama yabüka sab tame, yabü balngomólóm kainüm kolae tonarr tómbapónóm, a wa yabü gaodó nirre ene klamdó bóka bamgünüm. Darrü klama yabü nóma balngomólóm kainda kolae tonarr tómbapónóm, God kwat alóte yabü mamoanóm, igósüm e gaodó kwarilo bórrangóm kolae tonarr tómbapón-gum.
14 We ngarkwatódó, kürü moboküp gómdamal, e kórzyón kwarilünke obae god bütókgum. 15 Ka yabüka bóktandóla wamaka e gyagüpitótókpükü isakla; kürü bóktan e yaib zaz inam. 16 Mi waenpükü kübüldügab nóma anóndakla Lodón büdül gyagüpi amaniküm, mi Godón eso akyandakla. Mi kübüldügab nóma anóndakla, ia igó kokea, wamaka ene anóna mibü darrpan pokodó amarruda Kerrison óepükü? Akó mi ne brred alkamüldakla, mi ene brred nóma alodakla, ia igó kokea, wamaka ene aloa mibü darrpan pokodó amarruda Kerrison bübpükü?Metyu 26:26-28; Mak 14:22-24; Luk 22:19-20 17 Zitülkus darrpan brred asine, mi darrpan bübakla, enana mi abün nidipakla, zitülkus mi blamana ene darrpan brred alodakla.
18 Isrrael pamkolpam gyagüpi amónam. I lar nóma imarruóp ⌊alta⌋ kwitüdü amselóm, i akó ⌊prrista⌋ darrü murr poko elóngóp. Ia i inzan kwata koke emtyenóp, ene klama ibü Godkü darrpan pokodó imarrurr, ene alta noane? Anda, ene inzana.Lebitikus 7:11-15 19 Ka inzan koke bóktanóm kaindóla igó, ene ⌊urdü agasil laran⌋ murr, obae godódó ódódórrón ne klama, wa darrü wirri klama, ó igó, obae god darrü wirri klama. 20 Koke, a ka igó bóktanóm kaindóla, Godónbóka umul-kók pamkolpama ne urdü agasil lar amarrudako, i ene kla kolae samudü amarrudako akó Godka koke. Akó kürü ubi kokea, e darrpan pokodó koke togobo kolae samupükü. 21 E gaodó kokeakla Lodón kübüldügab anónóm akó kolae samuab kübüldügab ta inzan; e gaodó kokeakla Lodón tógaldógab alom akó kolae samuab tógaldógab ta inzan. 22 Ó ia mi darrü kla tónggapónóm kaindakla, gyagüp kolaea Lodón amkalóm? Ia e gyagüpi tótókdakla igó, mibü arüng wirriana oya arüngdügabi?Duterronomi 32:21
Mi Popa Elklaza Koke Tómbapórre, Enana Mi Gyagüpi Tótókdakla Wagó, Ene Taia
23 E ngibürra inzan bóktandakla wagó, “Ene wa taia kürü blaman kla tómbapónóm.” Da ka igó bóktandóla kagó, amkoman, a ngibürr kla morroal kokeako tómbapónóm. Ene wa taia kürü blaman kla tómbapónóm, a ngibürr klama koke tangamtindako kürü amkoman bangun dódórr ainüm. 24 Darrü oloma wata igó koke gyagüpi wame wagó, morroal ia laróga tóbanankü, a akó igó gyagüpitótók ki ipa, morroal ia laróga ngibürr kolpamabkü.
25 Yabü taia blaman alóng kla alóngóm, e ne kla bumiógdakla alóng kla bumióg bwóbdü. Zitülkus babula yabü abün-abün gyagüpitótók azebóm akó yabiób bamtinüm igó, ene alóng klama nubógab tame, akó ia taia ó koke ene kla alóngóm. 26 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, “Ini tüp Lodóne, akó blaman ne elklazako ini tüpdü.”Wórr Peba 24:1
27 Darrü amkoman bangun-koke pama yabü nóma ngibaune alom tóba müótüdü, akó yabü ubi tótókóma, e eloane yabü obzek kwata ne alo kla arrbünda. Zitülkus babula abün-abün gyagüp azebóm akó yabiób bamtinüm igó, ene alóng klama nubógab tame, akó ia taia ó koke ene kla alóngóm. 28 A darrü oloma ne yabü nóma nilórre igó, “Ini alóng kla urdü agasil larzan idódürr obae godódó,” da e alónggu ene olomanme, yabü nótó umul-umulan ngibtanórr. Akó e darrü kla koke tónggapónane, darrü olom ne klama ainda tónggapónóm, kolae ne klame tóba gyagüpitótók ngarkwatódó. 29 Ka koke bóktóna igó, e koke elóngane igó zitülkusanme, e yaib gyagüpi tótókdakla igó, e alónggu, a e koke elóngane, zitülkus ene oloma gyagüpi tótókda wagó, e alónggu. Zitülkus módóga, ka nóma gyagüpi tótókdóla kürü taia darrü kla tónggapónóm, darrü oloman dümdüm babula bóktanóm igó, ka ene kla koke tónggapono be? 30 Ka ne Godón nóma eso ekyeno, ka ne alo alom kaindóla, darrü oloman dümdüm babul yarile kürü kolae bóktan akyanóm, ka ne alo elo-o, ka eso ne alom ekyena be? A ka ene alo koke elo-o, darrü olom zitülkus akyan-gum kürü kolae bóktan akyan-gum.Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó ini dómdóm poko babula, a ki gyagüpi tótókdakla Polón gyagüpitótók inzan yarilürr. Zitülkus módóga, ini poko darrpan ngarkwatódóma Polón ne poko wialómórr atang pokodó 32-33.
31 Da módóga, ia e sab eloane ó enónane ó ia e sab laró tónggapónane, e blaman elklaza tómbapónamke Godón ngi wirri kwitüm amngyelóm. 32 E darrü kla tónggapón-gu, darrü oloma yabükagab tikó kena ipa, enana wa gyagüpi tótókda wagó, wa ini kla koke ki tónggapóne. E ini kla tónggapón-gu darrü pamdó, ia wa Zu pam, Zu-koke pam, ó Godón sos pam. 33 Kürükagab tikó ipüdamke. Ka blaman elklaza tólbaeldóla we ngarkwatódó, blaman kolpam kürü tonarrdó ubi kwarile. Ka wata igó koke gyagüpi tótókdóla igó, morroal ia laróga kólbanankü, a ka akó igó gyagüpitótók asendóla, morroal ia laróga ngibürr kolpamabkü, igósüm God ibü zid nirre.

10:1 Bazeb Tonarr 13:21-22; 14:19-29

10:3 Bazeb Tonarr 16:35

10:4 Bazeb Tonarr 17:6; Bótang Peba 20:11

10:7 Bazeb Tonarr 32:6

10:8 Bótang Peba 25:1-18

*10:9 apók, oya küp módóga: Isrrael pamkolpama murrum akó murrkurr bókrran kwarilürr, zitülkus i amkoman koke angun kwarilürr wagó, God gaodó yarilürr ibü ngabkanóm. Akó i ta murrum akó murrkurr bókrran kwarilürr kókó God ngürsilüm bainürr, da i oya zao-zao tonarr apók kwarilürr.

10:9 Bótang Peba 21:5-6

10:10 Bótang Peba 16:41-49

10:16 Metyu 26:26-28; Mak 14:22-24; Luk 22:19-20

10:18 Lebitikus 7:11-15

10:22 Duterronomi 32:21

10:26 Wórr Peba 24:1

10:30 Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó ini dómdóm poko babula, a ki gyagüpi tótókdakla Polón gyagüpitótók inzan yarilürr. Zitülkus módóga, ini poko darrpan ngarkwatódóma Polón ne poko wialómórr atang pokodó 32-33.