1 Errkya, zonaretal, ka yabü akó umul-umulan ngibtandóla ene bóktanankwata, Morroal ne Bóktane Yesunkwata, ka ne poko amgolórró yabüka. E ene poko kuri ipüdarre akó yabü amkoman banguna ene pokodó karrkukus zamngólda. 2 Ini Morroal Bóktananme e zid bairrünakla, e bóktan ne zürük nóma emonane, ka ne poko amgolórró yabüka. Koke ne nóma, e enan amkoman yangunarre.

3 Ka yabü amkoman wirrian bóktan nókyenarre, ka ngaen-gógópan ne poko ipadórró wagó, Kerriso nurrótókórr mibü kolae tonarr bargonóm, Godón Wibalómórrón Bóktan ngarkwatódó.Aesaya 53:5-12 4 Akó oya gapókdó ingrinóp, akó aüd ngim ne ngürr yarilürr, God oya ugón irsümülürr, Godón Wibalómórrón Bóktan ngarkwatódó.Wórr Peba 16:8-10; Metyu 12:40; Apostolab Tórrmen 2:24-32 5 Akó wa okaka tübyónürr Pitaka, ene kakóm, ene 12 ⌊apostoldó⌋.Metyu 28:16-17; Mak 16:14; Luk 24:34, 36; Zon 20:19 6 Akó solkwat wa okaka tübyónürr abün zonaretaldó, darrpan pokodó nidi kwarilürr, ibü ngarkwat 500 arrgrratórrón yarilürr. Barre ene zonaretal arrólako errkya, enana ngibürr wa nurrbarirrünako. 7 Solkwat wa Zeimska okaka tübyónürr, solkwat blaman apostoldó. 8 Akó dómdóm, wa kürüka okaka tübyónürr. A wa inzan koke tamórr, wazan tamórr ngibürrdü. Ngibürr tonarr darrü gab oloma tóba ngarkwatódó koke amtómólda. Ene inzan yarilürr, Yesu Kerriso kürüka okaka nóma tübyónürr tóba apostolóm ainüm.Apostolab Tórrmen 9:3-6

9 Ka ini poko müsirrga ainüm kaindóla. Ka karianla ngibürr apostoldógab akó ka ngarkwatódó kokela, pamkolpama kürü apostolbóka ngilianóm, zitülkus ka Godón sos wirri müp alión namülnürrü.Apostolab Tórrmen 8:3 10 A Godón ⌊gail tonarranme⌋, ka igó pamóm bairrü, ka errkya nótókla, oya apostol, akó ene gail tonarr, wa ne kla kókyanórr, wa enan koke kókyanórr. A ka wirri arüngi zaget namülnürrü, bórrgrratórrón namülnürrü blaman apostoldógab. A ka ene zaget kólbe koke tólbaelórró, a Godón gail tonarra kürüka, wató zaget yarilürr kürükama. 11 Da módóga, ia kótó amgoldóla, ó ia ene pama amgoldako, ki blamana ene dadan bóktan amgoldakla, Kerrison büdül akó arsümülankwata. Akó ini ne bóktane, e amkoman yangunarre.

12 Zitülkus ki bóktan amgoldakla igó, God Kerrison irsümülürr büdüldügab, da yabü aodó ngibürra inzan iade bóktandako wagó, “Büdülab barsin babula.”? 13 A büdülab ne barsin babul nómada, da Kerrison ta koke irsümülürr. 14 Akó God Kerrison ne koke nóma ki irsümülürr, kibü bóktan amgol enan ki yarile, akó yabü amkoman bangun ta enan ki yarile. 15 Akó God Kerrison ne koke nóma ki irsümülürr, ki kibiób igó ki okaka büzazin kwarila, wamaka ki obae bóktan büdrrat kwarilürrü Godónkwata, zitülkus ki Godónbóka pulkaka bóktan kwarilürrü igó, wa Kerrison büdüldügab irsümülürr. A ene ne amkoman nómada igó, God büdül koke arsinda, God Kerrison koke irsümülürr. 16 Zitülkus módóga, God ne büdül koke nóma arsinda, da Kerrison ta koke irsümülürr. 17 Akó God Kerrison ne koke nóma irsümülürr, yabü amkoman bangun enan yarile akó e wata yabiób kolae tonarrdómakla. 18 Akó ta, Kerrison amkoman angun pamkolpama nidi nurrbarinürr, i bamrükürrünako. 19 Mi ne Kerrisokamóm ⌊gedlóngóm⌋ nóma bairre wata ini tüpdü arrólankü mibü morroalóm, da amkoman mi kolae gyauran pamkolpam kwarilo blaman amkoman bangun-koke pamkolpamdógabi.

20 A ini amkomana, God Kerrison ta irsümülürr büdüldügab. God oya ngaen-gógópan irsümülürr ngibürr pamkolpamdógab nidi nurrbarinürr, wamaka ngaen-gógópan aloa, ne klama ngórr angurinda apapdó. We ngarkwatódó, mi umulakla igó, God sab mibü ta sirsine. 21 Mi ini kla umulakla we zitülkusdü, zitülkus büdüla darrü pamdóma tamórr, büdüldügab barsina ta darrü pamdóma tamórr. 22 Ka müsirrga aindóla: Blaman pamkolpamazan nurrbarindako zitülkus i Adamón pamkolpamako, ene inzana, God tóba blaman pamkolpam sirsine arróldó zitülkus i Kerrison pamkolpamako. 23 A God blaman darrpan-darrpan olom sab irsümüle arróldó tóba angrirrün ngarkwatódó. Wa ngaen-gógópan Kerrison irsümülürr arróldó, wamaka ngaen-gógópan aloa, ne klama ngórr angurinda apapdó, akó wa sab Kerrison pamkolpam sirsine arróldó, wa nóma tolkomóle. 24 Solodó, God sab ini tüp blakón pokodó sidüde. Kerriso sab ugón ⌊ut-ut nirre⌋ blaman kolae samuab arüng: bwóban singüldü pamab arüng, wirri ngi pamab arüng, akó ngibürr kolae samuab arüng. Ene kakóm, wa tóba kingzan balngomól sab tóba Ab Godón ekyene. 25 Ka müsirrga aindóla: Wa kingzan ki balngomól yarilün, kókó oyaka nidi bóka bamgündako, wa ibü blaman tóba wapór-o lorodó irrbüne.*Ini bóktanan küp módóga: oyaka nidi bóka bamgündako, wa sab blaman ut-ut nirre.Wórr Peba 110:1 26 Dómdóm ne klama, oyaka bóka bamgünda, wa ne kla kolae ine, ene büdüla. 27 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana bóktanda wagó, “God blaman elklaza oya wapór-o lorodó kuri irrbünürr.” A inzan nóma bóktanda igó, “blaman elklaza” oya balngomóldó irrbünürr, popadana amzyatóm wagó, Godón koke angoreanda, blaman elklaza nótó irrbünürr Kerrison balngomóldó.Wórr Peba 8:6 28 A sab blaman elklaza nóma irrbüne oya balngomóldó, Godón Oloma sab tóba tüób bangrine Godón balngomóldó, blaman elklaza nótó irrbüne Kerrison balngomóldó. Ene igósüm, God blaman pamkolpamab singüldü pam yarile blaman kwata.

29 Büdüldügab barsin ne babul nóma yarile, ia laró morroala kolpam ⌊baptaes⌋ nóma baindako büdül isabkü? Büdül ne kokean nóma sirsine, kolpam ibünkü iade baptaes baindako? 30 Akó ki ma ia? Blaman tonarr abün kolpama kibü wirri müp alióndako kibü zagetanme Kerrisonkü. Büdül ne kokean nóma sirsine, ki ini zaget iade ki tónggapórre, umuldi ki kena nurrbarinün ini wirri müpdügabi? 31 Blaman ngürr büdüla kena tamlón. Ene amkomana, zonaretal, wata ene ta amkomana, ka yabü ikub bagürdóla, zitülkus mi mibü Lod Kerriso Yesuka dabyórrünakla. 32 Ala, Epesus wirri basirrdü, ka gazirr namülnürrü kólba arrólóm, wamaka ka nurr larpükü gazirr namülnürrü. Ka ne ini kla nóma ki tónggapóna pamakanan zitülkusdügabi, morroal ia laróga kürüka? Büdül ne koke nóma barsinda, morroal inzana igó,

33 E ngibürr kolpam ok bain-gu yabü ilklió büliónüm ene bóktane! E ini bóktanbarr umulakla igó, “Mi ne gódam nóma bangurre kolae pampükü, i mibü morroal tórrmen tulmil sab kolae nirre.” 34 E bókyanamke dümdüm gyagüpi tótókóm akó piküp bainamke kolae tonarr tólbaelgum. Zitülkus módóga, ngibürr kolpam Godónbóka umul kokeako tibiób ubidügab. E büód ki kwarila, kürü zitülkus asine ini poko bóktanóm.

35 A darrü oloma aprrapórr sab amtin bóktan poko bóktóne wagó, “Büdül kolpam sab ia irsine arróldó? Akó ibü ia bübako?” 36 Ma gonggola ene amtin bóktan poko bóktanóm! Ma küp nóma artümüldóla, ene küpa ngaen-gógópan nurrótóke ó abüne akó solkwat wa arról ipüde. 37 Akó ma ne küp artümüldóla, oya obzek inzan kokea, wa sab enezan yarile. A ma wata küp artümüldóla, aprrapórr ia kunu küpa, ta ia darrü küpa. 38 A God obzek wató akyanda tóba ubidügab, akó wa gailda darrpan-darrpan ia zid tibióban obzek. 39 Blaman murr darrpan ngarkwatódó kokeako. A paman darrü-darrü murra, akó larab go darrü-darrü murra, akó póyaeab go darrü-darrü murra, akó wapiab darrü-darrü murrako. 40 Pülpüldü ne elklazako ibü go darrü bübako, akó tüpdü ta ne elklazako ibü go darrü-darrü bübako. A pülpüldü elklazab kómal zyón darrü ngarkwatódóma, akó tüpdü elklazab kómal zyón go darrü-darrü ngarkwatódóma. 41 Abüsan go darrü kómal zyóna, akó melpalan go darrü kómal zyóna, akó wimurrab go darrü kómal zyóna. Akó darrpan-darrpan wimurrab ta ibü tibiób kómal zyóna.

42 Büdülab barsin dadanzana. Gapókdó ne büb angrindako, wa abürrün bainda, wamaka küp artümüldako akó wa abünda. God ne büb arsümülda, wa kokean abüne. 43 Gapókdó ne büb angrindako, ngazirr klama. God ne büb arsümülda, kómal klama. Gapókdó ne büb angrindako, oya arüng babula. God ne büb arsümülda, oya wirri arüng asine. 44 Gapókdó ne büb angrindako, wa tüpane. God ne büb arsümülda, wa kwitüm büba.

Zitülkus tüpan büb asine, kwitüm büb ta asine. 45 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Ngaen-gógópan pam, Adam, wa arról pamakanóm bainürr.” A dómdóm Adam, wa arról-gail samua.Bwób Zitül 2:7 46 A kwitüm büba ngaen-gógópan koke tamórr. Koke. Tüpan büba ngaen-gógópan wató tamórr, akó solkwat ene kwitüm büba tame. 47 Ngaen-gógópan pam, Adam, tüpdügabi tamórr, God oya büb tüp buru-i tónggapónórr. Nis ngim pam, Kerriso, God oya irsümülürr akó errkya oya kwitümgab büba. 48 Buru-i tónggapórrón pamkolpam nidipko, i darrpan ngarkwatódómako ene ngaen-gógópan buru-i tónggapórrón pamzan. Akó kwitümgab bübpükü pamkolpam nidipko, i darrpan ngarkwatódómako ene nis ngim pamzan, kwitümgab büb noane. 49 Mi errkyazanakla dadan obzeksyók ngarkwatódó buru-i tónggapórrón pamzan, da mi sab ene paman obzeksyók ngarkwatódó kwarilo, kwitümgab büb noane.

50 Zonaretal, kürü bóktanan küp módóga, ini tüpan pam, murr akó óe-e tónggapórrón büb noane, wa gaodó kokea Godón Kingzan Balngomóldó bangrinüm. Akó sab ne büba kolae baine, wa ene bwóbdü kokean bangrine, darrü klama koke ne kolae baine. 51 E tübarrkrru, ka kubó yabüka darrü kwindü anikürrün bóktan adrrüto. Mi ngibürra koke nurrbarino. A God sab mibü blaman büb izazine küsil bübüm. 52 Sab tómbapóne büzyón-babul, wamaka aon simanikrre, dómdóm mobolzan klama nóma bóktóne. Zitülkus módóga, mobolzan klama sab bóktóne akó God büdül sirsine bübpükü, sab ne klama kokean kolae bairre, akó wa mibü blaman büb izazine küsil bübüm. 53 Ini klama sab tómbapóne, zitülkus ini ne büb tómbapórrónako murr akó óe-e, God wata izazine igó bübüm, kolae bain-koke ne bübko. Akó sab ini ne büba nurrbarine, wa wata izazine igó bübüm, myamem kokean nurrbarine. 54 God ini büb nóma izazine igó bübüm, myamem kokean nurrbarine, ene tonarrdó Godón Wialómórrón Bóktandó nadü bóktanbarr wialómórróna sab amkoman baine. Inzan wialómórróna wagó,

58 Da módóga, kürü moboküpdü zonaretal, e wata karrkukus bórrang kwarilo yabiób amkoman bangundü akó e darrü kla ok ain-gu yabü anenóm yabiób amkoman bangundügabi. E Lodón zaget metat arüngi tómbapón kwarilo, zitülkus e umulakla igó, yabü müp zaget Lodónkü enanóm-koke yarile.