4
Gyagüpi amanik, Kerriso Yesu sab zaz nirre arról nidipako akó büdül nidipako, akó wa sab okaka tübine tüp alngomólóm Kingzan. Oya wapi akó Godón wapi, ka marü wirri arüngi ayaldóla igó: Godón bóktan amgolólónke. Blaman tonarr zangórrón namülünke, ia morroal ó kolae tonarr nómada ini bóktan amgolóm. Pamkolpam dümdüm bütan namülünke, ibü bag namülünke, akó ibü arüng bütan namülünke morroal elklaza tómbapónóm. Ma amkoman zao-zao namulo ini elklaza nóma tómbapolo akó ma ibü dümdüm umulbain namülünke. Inzan umul bain namülünke, zitülkus tonarra sab tame, pamkolpama sab ubi koke bairre dümdüm umulbain bóktan arrkrrum. A tibiób ubi ngarkwatódó, i abün umulbain pam arrkrru kwarile, darrü-darrü bóktan nidi umulbain kwarile. Ene umulbain pama bóktan amarru kwarile ibüka, nibiób güblanga algübagüsdako ene bóktan arrkrrum. Pamkolpama sab tibiób güblang murrnausórre amkoman bóktandógab. A i sab obae ólpóep arrkrru akó amkoman angun korale. A mató, Timoti, ma wata blaman tonarr dümdüm gyagüpitótókpükü namulo ia laró pokoa tómbapónórre. Karrkukus zamngól namülünke ma azid nóma aenglo. Ma Godón ⌊Morroal Bóktan⌋ müsirrga ain paman zaget tómbapón namulo. Blaman zaget morroal tómbapólónke, marü God ne zaget müliónürr.
Polón Büdül Kari Pokoa akó Wa Sab Morroal Darrem Ipüde
Ka marü ini arüng bóktan alióndóla, zitülkus kürü arról anón ⌊gyaur klamzana⌋, ⌊prrista⌋ ne kla akanda ⌊altadó⌋.*Bazeb Tonarr pebadó 29:38-41 ma etangke Godón gyaur kla aliónbóka blaman irrbi akó simaman. Prrista waen sokol akan yarilürr ⌊sip⌋ kupodó akó ⌊witüdü⌋ alta kwitüdü ne kla bamnguldako. Ini waen igó ngiliandako, anón gyaur kla. Ene dómdóm alakón poko módóga. Oya küp módóga: tonarra kuri tugupurr tübine kürü ini tüp amgatóm. Ka wa Lodónkü zaget morroal kuri tómbapórró. Ka ene zaget kuri elakórró, Kerriso Yesu ne kla kókyanórr kürü tónggapónóm. Ka koke piküp bairrü Yesun akó oya Morroal Bóktan amkoman angun akó amgol. Errkya morroal darrema kürü akyandase, zitülkus kürü ngyaben dümdüm yarile akó Lodón ubi ngarkwatódó. Lod, pamkolpam dümdüm nótó zaz bain yarile, wa sab kürü darrem kla kókyene, ene Ngürrdü wa blaman pamkolpam nóma zaz bain yarile. A wa sab wata kólbanan koke kókyene ene darrem. Wa sab blaman pamkolpam darrem nüliónórre, nae nidi amandako oya okaka bainüm.
Timoti Sab Ngibürr Elklaza Tómbapóle Polónkü
Timoti, arüng kóbó ipadlónke kürüka tótókóm büsai-büsai, 10 zitülkus mibü zonaret Yesun ngidü DemasKolosi 4:4; Pilimon 1:24 kürü kuri kümgatórr. Wa kuri wamórr Tesalonika wirri basirrdü. Wa kürü kümgatórr, zitülkus oya ubi tómbapónóma elklaza ne klamko ini tüpdü. Krresens wa kuri wamórr Galatia bwóbdü, akó Taetus Dalmeisia bwóbdü kuri wamórr.Krresens akó Taetus aprrapórr Polón amgatrri Godón zaget tómbapónóm. 11 Wata Luk aini asine kankü. Ma ala nóma tamo, Makón gyaurka esenke da usadi turramke, zitülkus wa sab gaodó yarile kürü tangamtinüm aini, ka enezan zagetla Lodónkü. 12 Ka TikikusünApostolab Tórrmen 20:4; Epesus 6:21; Kolosi 4:7; Taetus 3:12 zirrapórró Epesus wirri basirrdü.Timoti tüób Epesusüm yarilürr, Pol ini peba mórrag nóma wialómórr. 13 Ma nóma tamo, gyaurka sidódke tumum baten mórrkenyórr, ka ne kla amgatórró Trroas wirri basirrdü Karrpusün müótüdü. Gyaurka, kürü ⌊arrngamórrón peba⌋ simarruamke. Kürü wirri ubia ene ne peba-o ⌊sip⌋ sopae-e tómbapórrón.
14 Aleksanda, kopa§Ini pama wata darrpan ini kla koke tómbapón yarilürr kopa-e, wa ta elklaza tómbapón yarilürr ayane akó ngibürr karrkukus kla. poko-e elklaza tómbapón pam, kürü wirri müp küliónürr ka kólba zaget nóma tómbapón namülnürrü. Lod sab oya darrem ekyene, wa ne kolae tórrmen tómbapónórr. 15 Oyaka ma umul-umul namülünke, zitülkus wa mibü bóktandó wirri arüngi bóka bamgün yarilürr.
16 Ka ngaen-gógópan nóma zamngórró zazón obzek kwata aini Rromóm kólba bódlangóm ibüka, kürü nidi kumigóp, darrü oloma koke tamórr kürünkü bóktanóm. Blamana kürü kümgütóp. God ibü ini kolae ki norrgorre. 17 A Lod kankü ola asi yarilürr akó wa kürü arüng kókyanórr, igósüm ka gaodó namülnürrü adrratóm blaman bóktan Yesu Kerrisonkwata. Akó blaman Zu-koke pamkolpam, ola nidi koralórr, gaodó kwarilürr arrkrrum. Akó Lod kürü zid kyónürr ⌊laeonan⌋ taedógabi.*Rrom wirri pama ngibürr tonarr igó kolae darrem alión kwarilürr, pamkolpam tangandó bórrangóm laeonan obzek kwata ibü akrranóm. 18 Lod sab kürü zid kyóle blaman kolaean tulmildügabi, darrü pama kürüka ne kla tómbapóle, akó wa kürü küdüde tóba kwitüm Bwóbdü, wa ne balngomólda Kingzan. Ka sab ola namulo metat zidbain bwóbdü. Mi Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre metat-metat! ⌊Amen⌋.
Dómdóm Alakón Bóktan
19 Kürü morroal yawal bóktan nókyanke Prrisila akó Akwila,Akwila akó Prrisila müórkwógi namülnürri (Apostolab Tórrmen 18:2). akó Onesiporrusün müót kolpam. 20 Errastus Korrint wirri basirrdü burrmatórr, a ka Trropimusün Miletus wirri basirrdü amgüta, zitülkus wa azid yarilürr. 21 Da ma arüng kóbó ipadke ala tótókóm ngaen-gógópan, solkwat güb melpala togobe.Timoti buti ki tame a buta ma güb melpaldó koke agóltagól kwarilürr, zitülkus wóra abün münüm wirribóka buso yarilürr ene tonarrdó. Yubulus marü morroal yawal bóktan akyanda akó Pudens, Linus, Klaodia, akó blaman ngibürr ⌊zonaretal⌋ morroal yawal bóktan alióndako marü.
22 Timoti, ka tóredóla, Lod asi ki yarilün marüka akó Lodón ⌊gail tonarr⌋ asi ki yarilün yabü blamandó.

*4:6 Bazeb Tonarr pebadó 29:38-41 ma etangke Godón gyaur kla aliónbóka blaman irrbi akó simaman. Prrista waen sokol akan yarilürr ⌊sip⌋ kupodó akó ⌊witüdü⌋ alta kwitüdü ne kla bamnguldako. Ini waen igó ngiliandako, anón gyaur kla. Ene dómdóm alakón poko módóga.

4:10 Kolosi 4:4; Pilimon 1:24

4:10 Krresens akó Taetus aprrapórr Polón amgatrri Godón zaget tómbapónóm.

4:12 Apostolab Tórrmen 20:4; Epesus 6:21; Kolosi 4:7; Taetus 3:12

4:12 Timoti tüób Epesusüm yarilürr, Pol ini peba mórrag nóma wialómórr.

§4:14 Ini pama wata darrpan ini kla koke tómbapón yarilürr kopa-e, wa ta elklaza tómbapón yarilürr ayane akó ngibürr karrkukus kla.

*4:17 Rrom wirri pama ngibürr tonarr igó kolae darrem alión kwarilürr, pamkolpam tangandó bórrangóm laeonan obzek kwata ibü akrranóm.

4:19 Akwila akó Prrisila müórkwógi namülnürri (Apostolab Tórrmen 18:2).

4:21 Timoti buti ki tame a buta ma güb melpaldó koke agóltagól kwarilürr, zitülkus wóra abün münüm wirribóka buso yarilürr ene tonarrdó.