11
Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pama Yesunkwata Bamtin Yarilürr
(Luk 7:18-35)
Yesun tóba 12 umulbain olmaldó tibiób zagetankwata ikik bókrrana nóma blakónórr, wa ibü we zirrnapónóp. Metyu 10:5 Tüób we wamlórr pamkolpam umul bainkü akó Morroal Bóktan amgolkü ngibürr minggüpanandó ne wirri basirr koralórr Galili prrobins kugupidü.
Zon Baptaes Bain Pam ugón tümün müótüdü yarilürr. Wa nóma arrkrrurr Kerriso ne kla tómbapólórr, da wa tóba umulbain pam we zirrnapónórr oya amtinüm wagó, “Kibü kóbó tüzazilnüm, ia ma módógla nótó ki tame, prropeta noabóka apón kwarilürr, ta ia ki darrü pam akyan kwarilo?”
Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ugó alkomólam, da Zonón izazilamke, e ne poko arrkrrudakla akó ne kla basendakla: ilküküp murrbausürrün nidi kwarilürr, errkya basendako, akó wapór bidal nidi kwarilürr, errkya agóldako. Soso azid nidi balmilnóp, errkya dólóng airrünako. Güblang murrbausürrün nidi kwarilürr, errkya arrkrrudako. Büdül nidi kwarilürr, akó arrólako. Akó elklaza-koke pamkolpama Godón Morroal Bóktan arrkrrudako. Aesaya 35:5-6; 61:1 Bagürwóm watóke, ninis gyagüpitótók babul noakame kürükwata!”
Zonón umulbain pama nóma bakonórr, Yesu ugón pamkolpamab ngorodó bóktan we bókyanórr Zonónkwata wagó, “E wa ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ laró asenóm ogobnórró? Ia e twal asenóm ogobnórró, wóra ne kla angapda? Koke!* Ini bóktanan küp módóga: Zon twalzan bóngap pam koke yarilürr; wa zürük gyagüpitótók akó tae bamgün pam yarilürr. Da e wa tai laró asenóm ogobnórró? Ia morroal mórrkenyórr bamelórrón pam? Koke! Morroal mórrkenyórr nidi bameldako, kingab wirrian müótüdü ngyabendako, a ngüin-koke bwóbdü koke. Da e wa tai laró asenóm ogobnórró ngüin-koke bwóbdü? Ia prropet? Ó, ene amkoman. Ka yabü igó byaldóla, e wa amkoman wirrian pam esenarre ngibürr prropetódógab. 10 Zon we pama, Godón Wialómórrón Bóktana noanbóka apónda, God ⌊Kerrisodó⌋ ne poko bóktanórr wagó,
“ ‘Turrkrru! Ka sab kólba bóktan ódód pam zirrapono marü singül kwata.
Wa sab marünkü kwat wató ngagróte.’ Ini Godón bóktan oporako Yesuka Zonónkwata. Malakae 3:1
11 Ka yabü amkoman poko byaldóla: darrü pama koke kuri tómtómólórr wirrian nótóke Zon Baptaes Bain Pamdógab. A kari ngi olom nótóke Godón Kingzan Balngomóldó, wa wirriana Zonkagab. Zon Yesun bóktan ódód pam yarilürr. Yesu tüób nóma tamórr, wa tóba Aban ngyaben gida küsil yónürr, da oya Balngomól sidódürr. Zon tüób Godón Kingzan Balngomól singül kwata ngyaben yarilürr. Oya kakóm, Yesu nibiób balngomólda, Godón Kingzan Balngomóldómako. Ibü ngyaben kari morroal airrün ta kokeako ngaerrón pamkolpamdógab, nidi ngyabenónóp Yesun tótók küsil nóma yarilürr. Ene igósidi, Yesu igó bóktanórr wagó, Godón Kingzan Balngomóldó ne pamkolpam wirriako Zonkagab. 12 Zon Baptaes Bain Pam wa tóba bóktan ne tonarr amgol yarilürr kókó errkya, pamkolpama Godón Kingzan Balngomóldó zirrapón-apón bóka bamgündako akó zóngang pamkolpama arrbainüm kaindako arüngpükü. 13 Blaman prropet akó Mosesón Gida umulbain pama Godón Balngomólankwata bóktan kwarilürr, kókó ta Zon tübzilürr. Luk 16:16 14 Da e ubi ne nóma bainane kürü bóktan amkoman angunüm: prropeta nóma wialómórr igó: God sab Ilaezan zirrsapóne, wa amkoman Zonónkwata bóktanórr. Malakae 4:5; Metyu 17:10-13; Mak 9:11-13 15 Güblang noane arrkrrum, wa ki turrkrru!
16 “Ia ka ini lüólan pamkolpam larópükü nütaninümo? I kari olmalpókalzanako, pul basirrdü nidi mórrandako akó tibiób gómdamaldó górrgandako wagó,
17 “ ‘Ki yabünkü marret tatarror apul kwarilnürrü,
a e zil koke kwarilnürrü;
ki büdül yónamto wórr bato kwarilnürrü, a e yón gyaur koke kwarilnürrü.’§ Yesun alap-alap bóktanan küp inzana: kari olmalpókal ene tonarr pamkolpambóka apónda, tibiób gómdamal Zon akó Yesu ibübóka apónda. Pamkolpama Zonón akó Yesun alzizi nümaniknóp, zitülkus i ibü gida koke mamoan namülnürri.
18 Ka ini poko igósidi byaldóla, zitülkus Zon Baptaes Bain Pama nóma tamórr, wa alo bütóklürr, akó waen koke enólórr. We zitülkusdü, i igó bóktandako wagó, ‘Oya bübdü kolae samua ngyabenda!’ 19 A ka, Pamkolpamab Olom nótókla, nóma tamórró, ka alo akó anón namülnürrü. Akó we zitülkusdü, i kürübóka igó apóndako wagó, ‘Ngakónam, wa barngin-koke alo akó gorrgorr bain pama! Wa ⌊taks mani dakabain pam⌋ akó kolae tonarr pamkolpamab gódame!’* Yesu pamkolpam we olmalpókalpükü bütaninda, zitülkus wa ne poko tómbapónda, kekam kokea pamkolpamabkü. Ene tonarr, wirri pama küp byamkün kwarilürr Zonón akó Yesun amkoman angun-gum, zitülkus i tibiób pamab bókam bagósórrón gida koke mamoan kwarilürr. Zon alo bütók yarilürr akó waen koke enólórr, da i oya alzizi amanikóp. Yesu alo akó anón yarilürr, da i ta oya alzizi amanikóp. A kürü amkoman bangun pamkolpama ne dümdüm elklaza tómbapóndako, igó poko okaka amzazildako, Godón ⌊wirri gyagüpitótók⌋ amkomana.”
Amkoman Bangun-koke Wirri Basirr
(Luk 10:13-15)
20 Ene kakóm, Yesu barre ⌊arüng tonarr⌋ ne ngibürr basirrdü tómbapón yarilürr, wa ngarkwat we bókyanórr ene basirr pamkolpam wirribóka batüngüm, zitülkus i Godka kokean byalüngnónóp tibiób kolae tonarrdógabi. 21 Wagó, “Sab Godón ngürsila tame marüka, Korrazin wirri basirr! Akó sab Godón ngürsila tame marüka, Betsaeda wirri basirr! Ka Taerr akó Saedon wirri basirr nisdü Taerr akó Saedon pamkolpam kolae tonarr akó Godónbóka umul-kók pamkolpam kwarilürr. ene arüng tonarr ne nóma ki tómbapóla, ka yabüka ne arüng tonarr tómbapólórró, ene basirr pamkolpama gyaur mórrkenyórr ngaen ki bamelórre, akó urtók buru ki olokól tibiób singüldü, Godka okaka azazinüm wa, i tibiób kolae tonarrdógabi kuri tübyalüngórre. Aesaya 23:1-18; Izikiel 26:1; 28:26; Zo-el 3:4-8; Eimos 1:9-10; Zekarraea 9:2-4 22 Da ka yabü igó byaldóla, Godón Kot Ngürrdü wa Taerr akó Saedon pamkolpam ⌊kolaean darrem⌋ nókyerre. A wa ma sab yabü, Korrazin akó Betsaeda, tai wirrian kolaean darrem tókyerre. 23 Akó mató, Kaperrna-um wirri basirr, ma ia igó gyagüpitótókdóla, God sab marü kwitüdü mómngyele? Kokean! Ma sab bangrino tüpdü, büdülab bwóbdü! büdülab bwób, Grrik bóktane módóga: Hades. Ka Sodomóm ne dadan arüng tonarr nóma ki tómbapóna, marükazan tómbapólórró, wa errkya asi ki yaril. Bwób Zitül 19:24-28; Aesaya 14:13-15 24 Da ka marü igó ayaldóla, Godón Kot Ngürrdü wa sab Sodom pamkolpam kolaean darrem nókyerre, a wa ma mató, Kaperrna-um, marü sab tai wirrian kolaean darrem mókyene.” Bwób Zitül 19:24-25; Metyu 10:15; Luk 10:12
Yesu Tóba Ab Yagürürr
(Luk 10:21-22)
25 Ene tonarrdó Yesu Godka bóktanórr wagó, “Ka marü agürdóla, kürü Ab, tüp a pülpülan Lod, zitülkus ma ini elklazab§ ini elklaza we poko apónda, Yesu ne poko apón yaril singül kwata. amkoman küp iniknürrü wirri gyagüpitótók akó wirri susumüri pamdógabi, da errkya ma popa kolpamdó kuri okaka sizazina, marü kari olmalzan nidi amkoman angundako. 26 Amkoman, kürü Ab, ma tónggapórró ini kwata, zitülkus marü wirri ubi inzanóm yarilürr.
Kürüka Togob Ngón Bagónóm
27 “Blaman kla kürü Aba kuri küliónürr. Darrü olom umul-kóka Godón Olombóka, wata Ab umul tebea. Akó darrü olom umul-kóka Abbóka, wata oya Olom umul tebea, akó wa nibiób aleanda tóba Ab okaka amzazilüm. Zon 1:18; 3:35; 10:15
28 “Yao, e blamana kürüka togob, yabü müp amarrudi genggorrama nóma yazebe. Yabü ngón bagón kótó nülinünümo. 29 E kürü balngomól* balngomól, Mórrke-mórrke igó angrirrüna: yoke. Yoke müp amarru klama, nugup poko-e tónggapórrón. Ene tonarr, pama yoke kubó zaget paman tupodó nugup-nugup ingrine müp morroal dümdüm arrgrratóm. sipüdam akó kürü tonarr umul bainam, zitülkus ka mómók tonarrla akó ka kólba ngi kwit koke baindóla. E sab igósidi yabiób samuan ngón bagón esenane. Zerremaea 6:16 30 Ka yabü ne ngarkwatódó balngomóldóla, wa morroala, akó ka yabü ne müp alióndóla, wa ula.”

11:1 Metyu 10:5

11:5 Aesaya 35:5-6; 61:1

*11:7 Ini bóktanan küp módóga: Zon twalzan bóngap pam koke yarilürr; wa zürük gyagüpitótók akó tae bamgün pam yarilürr.

11:10 Ini Godón bóktan oporako Yesuka Zonónkwata.

11:10 Malakae 3:1

11:11 Zon Yesun bóktan ódód pam yarilürr. Yesu tüób nóma tamórr, wa tóba Aban ngyaben gida küsil yónürr, da oya Balngomól sidódürr. Zon tüób Godón Kingzan Balngomól singül kwata ngyaben yarilürr. Oya kakóm, Yesu nibiób balngomólda, Godón Kingzan Balngomóldómako. Ibü ngyaben kari morroal airrün ta kokeako ngaerrón pamkolpamdógab, nidi ngyabenónóp Yesun tótók küsil nóma yarilürr. Ene igósidi, Yesu igó bóktanórr wagó, Godón Kingzan Balngomóldó ne pamkolpam wirriako Zonkagab.

11:13 Luk 16:16

11:14 Malakae 4:5; Metyu 17:10-13; Mak 9:11-13

§11:17 Yesun alap-alap bóktanan küp inzana: kari olmalpókal ene tonarr pamkolpambóka apónda, tibiób gómdamal Zon akó Yesu ibübóka apónda. Pamkolpama Zonón akó Yesun alzizi nümaniknóp, zitülkus i ibü gida koke mamoan namülnürri.

*11:19 Yesu pamkolpam we olmalpókalpükü bütaninda, zitülkus wa ne poko tómbapónda, kekam kokea pamkolpamabkü. Ene tonarr, wirri pama küp byamkün kwarilürr Zonón akó Yesun amkoman angun-gum, zitülkus i tibiób pamab bókam bagósórrón gida koke mamoan kwarilürr. Zon alo bütók yarilürr akó waen koke enólórr, da i oya alzizi amanikóp. Yesu alo akó anón yarilürr, da i ta oya alzizi amanikóp.

11:21 Taerr akó Saedon pamkolpam kolae tonarr akó Godónbóka umul-kók pamkolpam kwarilürr.

11:21 Aesaya 23:1-18; Izikiel 26:1; 28:26; Zo-el 3:4-8; Eimos 1:9-10; Zekarraea 9:2-4

11:23 büdülab bwób, Grrik bóktane módóga: Hades.

11:23 Bwób Zitül 19:24-28; Aesaya 14:13-15

11:24 Bwób Zitül 19:24-25; Metyu 10:15; Luk 10:12

§11:25 ini elklaza we poko apónda, Yesu ne poko apón yaril singül kwata.

11:27 Zon 1:18; 3:35; 10:15

*11:29 balngomól, Mórrke-mórrke igó angrirrüna: yoke. Yoke müp amarru klama, nugup poko-e tónggapórrón. Ene tonarr, pama yoke kubó zaget paman tupodó nugup-nugup ingrine müp morroal dümdüm arrgrratóm.

11:29 Zerremaea 6:16